• 01Sep

    Minden alkalommal, amikor beírunk egy internetcímet a böngészőbe, egy láthatatlan iparág résztvevői lendülnek mozgásba, hogy kedvenc honlapjaink megjelenhessenek számítógépünk képernyőjén. Ez a láthatatlan iparág a webhosting: vállalatok, akik üzemeltetik a szervereket, ahol a “honlapok laknak”.

    Egy webhosting szolgáltatást nyújtó vállalat számára az ügyfelek számára szolgáltatást nyújtó szerverek standard szoftverei (a kiszolgáló szoftverek, illetve a kiszolgáló szoftvereket konfiguráló szoftverek) minősége, megbízhatósága, skálázhatósága kritikus tényező.

    A diplomaterv készítésének otthont adó vállalat indításakor ezeket a szoftvereket “házon belül oldották meg”, azaz kizárólag ingyenes összetevőkből építkeztek, valamint saját fejlesztésű webes menedzser felületeket készítettek ezek konfigurálásához. A saját fejlesztésű rendszerek előnyei mellett azoknak tipikus problémái is hamar jelentkeztek: alacsony dokumentáltság, egyedi megoldások, nehéz skálázhatóság.

    A felsorolt problémákat a vállalkozás menedzsmentje felismerte, a szükséges tájékozódást követően pedig arra a döntésre jutott, hogy a meglévő, saját fejlesztésű adminisztrációs szoftvert egy “dobozos”, standard szoftverrel fogja felváltani.

    Tovább »


    Webhosting adminisztrációs rendszer bevezetése

    P. Tóth András (2008), BME VIK ETT


  • 11Sep

    Napjaink informatikai rendszerei között jelentős a webes alkalmazások szerepe. Ezek tervezése során fontos a modellezés, mivel lehetővé teszi a fejlesztőcsapat tagjai közötti együttműködést, tesztesetek előállítását valamint forráskód-részletek generálását is. Már a fejlesztőrendszerek is támogatják az UML nyelv használatát, viszont az alkalmazások és modellek között csak az egyszerű esetekben teremtenek kapcsolatot.

    A korszerű rendszerek szabványos megoldásokat használnak, tervezési mintákra épülnek és bevált gyakorlatok segítik a megvalósításokat. Két jelentős csoportjuk: a J2EE és a .NET rendszerek. Ez a dolgozat néhány példán keresztül a J2EE rendszerek lehetőségeit vizsgálja és összehasonlítja az alternatív megoldásokat.

    Tovább »




  • 13Sep

    A XX. század egyik legnagyobb műszaki vívmánya a gravitáció legyőzése, a repülés. A kezdetben veszélyes vállalkozást a számítástechnika viharos fejlődése tette biztonságosabbá. Napjainkban már olyan robotrepülőgépek is léteznek, melyek ember nélkül hajtják végre a repülési feladatot. A kutatásunk célja azonban az, hogy olyan repülésirányítási rendszert tervezzünk, amely a pilóta munkáját segíti, biztonságosabbá téve ezzel a repülést, például rossz repülési viszonyok között.

    Dolgozatunk egy F-16-os repülőgép fizikai modelljén keresztül mutat be néhány irányítási algoritmust.

    Tovább »


    Repülőgép-irányítás tervezése 3D grafikus támogatással

    Gősi Katalin, Széll András (2003), BME VIK IIT


  • 13Sep

    A repüléstechnika terén egyre nagyobb szerepet kap a repülőgép-szabályozások tervezése. A tervezési megoldások a szabályozástechnika modern irányzatait használják fel, és szimulációs eredményeik alapos kiértékelése rendkívül fontos, hiszen a hibásan megtervezett szabályzók emberéleteket veszélyeztetnek. E diplomamunka célja az F-16-os repülőgép szabályozótervezési feladataihoz olyan 3 dimenziós felület létrehozása, mely lehetőséget biztosít a szabályozótervezést követő szimulációk virtuális valóságbeli megjelenítésére és kiértékelésére. A számítások és a paramétermegjelenítés elkülönítése céljából két számítógép közötti hálózati kapcsolat kialakítására is sor került.

    A dolgozat rövid repüléstechnikai bevezetőt követően a szimulációs keretrendszer terveit, valamint a készítése során felmerült tervezői döntéseket ismerteti. A program a szimulációk 3D megjelenítéséhez a Virtual Reality Toolbox lehetőségeit használja ki, a kialakított, valós időben mozgatott virtuális repülőgépmodell az orientáció, pozíció és a trajektória ábrázolása mellett a vezérlőfelületek állapotát is demonstrálja.

    Tovább »

  • 26Oct

    Az elmúlt évtizedek technikai fejlődése nyomán napjainkra a távközlési infrastruktúrában az adatátvitel vált dominánssá. Ezen belül is a decentralizált, IP alapú Internet tekinthető egyeduralkodónak, mely rugalmasságának köszönhetően volt képes globális hálózattá kinőni magát. A központi irányítás hiányában azonban a forgalom irányítása és monitorozása is komplex megoldásokat igényel.

    Az Internet nagyléptékű forgalomirányítását a BGP (Border Gateway Protocol) protokoll látja el, amely jelenleg a 4-es verziónál tart. Működésének alapját tekintve egy path vector alapú protokoll, mely kétszintű hierarchiát feltételez: az egész hálózat autonóm rendszerek (autonomous system, AS) összessége, melyek közül mindegyik egy-egy üzemeltető irányítása alatt áll. Egy ilyen AS lehet tipikusan egy internetszolgáltató vagy egy nagyvállalat saját hálózata. Ezeken a hálózatokon belül lehet tetszőleges, ún. intra-domain routing protokollt használni, kívülről, a többi hálózat felől nézve azonban az egész egy rendszert alkot. Az AS-ek szélén lévő útválasztók, amelyek a többi hálózattal összekötő kapcsolatokat menedzselik, meghirdetik egymás számára, hogy mely AS-ek érhetőek el rajtuk keresztül, majd a hirdetmények alapján eldöntik, hogy melyik subnet merre található. Amennyiben egy célhoz több útvonal is létezik, az AS Path nevű attribútum az egyik legfontosabb szempont, ami alapján kiválasztják a megfelelőt. Ez az attribútum határozza meg, hogy mely AS-eken keresztül érhető el az adott hálózat. Tovább »


    IP alapú hálózatok forgalomelemzése

    Kiss Zoltán (2008), BME VIK TMIT


  • 24Oct

    A funkcionális programozási nyelvek a napjainkban elterjedt programozási nyelvek többségétől eltérő gondolkodásmódot képviselnek. A diplomaterv áttekintést nyújt a Scheme, a Haskell és az Erlang funkcionális nyelvekről: a lambda-kalkulusból kiindulva ismerteti a funkcionális programozásban rejlő ötleteket és konstrukciókat. A funkcionális programozás alkalmazhatóságáról a funkcionális nyelvek nem akadémiai célú alkalmazásairól szóló összefoglaló nyújt képet.

    A monád funkcionális programozási konstrukció lehetővé teszi a számítások okozta mellékhatások kezelését. A monádok használatával a funkcionális nyelvekben az imperatív nyelvekhez hasonló programozási stílus követhető. A monádok elméleti hátteréül szolgáló kategóriaelméletet is áttekinthetjük.

    Tovább »


    Funkcionális programozás a gyakorlatban

    Friedl Zita (2006), BME VIK TMIT


  • 24Oct

    Informatikai kisvállalkozásoknál tipikus probléma a stratégiai gondolkodás és tervezés hiánya. A cégvezetők rákényszerülnek, hogy a cég irányítása mellett (legrosszabb esetben helyett) egyszerű munkavállalóként dolgozzanak saját vállalkozásukban. Így ezek a cégek tudatos vezetés nélkül sodródnak, csaponganak a felmerülő lehetőségek között.

    Egy másik probléma az informatikai rendszerek fejletlensége. Modern, integrált, automatizmusokkal támogatott rendszer bevezetésével rengeteg élőmunkát lehet megspórolni, ami a versenyképesség növekedését eredményezné. Sajnos, azonban ezeknek a rendszereknek az ára nem a kisvállalkozások pénztárcájára van szabva, és a pénzintézetek által kínált finanszírozási lehetőségek sem oldják meg a helyzetet.

    Munkám során a fenti két problémát fogom orvosolni egy konkrét vállalatnál.

    Tovább »


    Stratégiai folyamatok automatizálása

    Bosnyák Tamás (2008), BME VIK SZIT


  • 24Oct

    Napjainkban egyre többen használnak 3D vizualizációs programokat. Amatőr és professzionális szinten is mind nagyobb az elvárás az ilyen megjelenítő eszközökkel szemben, a felhasználók egyszerűen és gyorsan szeretnének minél realisztikusabb képeket alkotni virtuális valóságukról.

    A olyan természeti jelenségek, mint tűz, víz, gázok és gőzök, stb. modellezése és életszerű lefényképezése komoly kihívást jelentett a számítógépes grafika szakemberei számára. A tűz offline és realtime megjelenítésével különösen sokan foglalkoznak még ma is, s bár mindkét téren nagyon komoly eredményeket sikerült elérni, a szakma elitje szerint még mindig messze vagyunk a tökéletestől. Az olyan népszerű tervezőszoftverekhez, mint az Autodesk 3D Studio Max-jához léteznek pluginok, melyek – nem valós időben – tüzet, robbanásokat szimulálnak (FumeFX, Phoenix), elérhetőségük azonban meglehetősen nehézkes (drágák, tanulóverziók nem léteznek).

    Tovább »

  • 24Oct

    Napjainkra a jogi szövegek kezelésével, alkalmazásával, harmonizálásával kapcsolatban többféle probléma merült fel az egymásra ható és hivatkozó jogszabályok óriási, folyamatosan növekvő mennyisége miatt. Ugyanakkor az állampolgárok és az üzleti szereplők célirányos válaszokat várnak a jogi kérdéseikre.

    Ezeknek a problémáknak, feladatoknak a megoldásához informatikai támogatás szükséges. Az Estrella projekt (The European project for Standardized Transparent Representations in order to Extend Legal Accessibility) célja egy szabad, szabványalapú platform kialakítása, ami a közigazgatási szervek számára lehetővé teszi átfogó, jogi tudáskezelő rendszerek kifejlesztését és használatát.

    Tovább »


    Jogi szövegek modellezése

    Molnár Viktor (2007), BME VIK MIT


  • 24Oct

    A napjainkban használatos szállítási protokollok tervezése során azzal a feltételezéssel éltek, hogy a küldő oldalon mindig rendelkezésre áll átvivendő adat. Vannak azonban olyan alkalmazások is, amelyek csak ritkán, viszonylag kis mennyiségű adatot küldenek.

    Az ilyen, alacsony sávszélességű alkalmazások esetében az átviteli sebességet nem csak a hálózat áteresztő képessége, hanem maga az alkalmazás is korlátozza. A szállítási protokollok kevés adattal nem működnek megfelelően, melynek eredményeképp a csomagok csak nagy késleltetéssel érkeznek meg a fogadó félhez, pedig ez sokszor nem megengedhető. Ezen alkalmazások gyakran olyan típusú adatot is létrehoznak, melyet megérkezési garancia vagy sorrendezés nélkül is el lehetne küldeni a késleltetés csökkentése érdekében. Egyes új szállítási protokollok támogatják a részlegesen megbízható átvitelt, ezt a szolgáltatást azonban egy UDP protokoll feletti middleware réteg segítségével is el lehet érni. Tovább »