• Főoldal
• Az összes iromány
• Feltöltés
• Kik és miért csinálják ezt?

Diploma, Szakdolgozat, TDK, Önlab

• Az RoHS direktívái és a tiltott anyagok vizsgálata XRF berendezéssel

  05Jan

  A diplomamunkám során az RoHS elektronikai iparra gyakorolt hatásait elemeztem, tanulmányoztam az RoHS, a WEEE és az EuP direktívák jellemzőit. A továbbiakban megvizsgáltam az RoHS által tiltott anyagok jellemzőit, felhasználási területeit, és az őket helyettesítő anyagokat. Az elektronikai ipar egyik legfontosabb tiltott anyaga az ólom volt, ezért kiemelten foglalkoztam az ólommentes forrasztás jellemzőivel, az alkalmazás során felhasznált forrasz, folyasztószer illetve bevonatok tulajdonságaival. Ezenfelül ismertettem az ólommentes forrasztás jellemző hibajelenségeit.

  Az RoHS kapcsán nem lehet eltekinteni a forraszok környezetre gyakorolt hatásaitól, amelyekbe nemcsak a kész forraszanyag felhasználásával keletkező környezeti ártalmak, hanem a forraszanyag teljes életciklusa során kialakuló hatások az alapanyagok kinyerésétől kezdve a hulladéklerakásig is beletartoznak. Így 16 környezeti és egészségügyi szempont alapján összehasonlítva vizsgáltam az ólmot tartalmazó és az ólommentes forraszötvözetek környezetre gyakorolt hatásait. Végeredményként azt kaptam, hogy az ólommentes forraszok többsége – főként az ezüst bányászat és feldolgozás technológiája miatt – összességében környezetszennyezőbb, mint az ólmot tartalmazók. Ezzel szemben az ólmos forraszok nagyságrendekkel – akár 11 ezerszer – mérgezőbbek, mint az ólommentesek, főként a hulladéklerakás után a talajba, majd a táplálékláncba bemosódó ólom miatt.

  Tovább »

  
  

  Az RoHS direktívái és a tiltott anyagok vizsgálata XRF berendezéssel
  
  Horváth Barbara (2008), BME VIK ETT

  
  
  
  Kulcsszavak: 2008, BME VIK ETT, Dr. Pinkola János, EuP, Horváth Barbara, ólommentes forrasztás, RoHS, RoHS által tiltott anyagok, WEEE, X-Ray Fluorescence, XRF

• Algoritmusok automatizált gyorsítása kódgenerálással

  05Jan

  Az informatika térhódításával egyre nagyobb szerephez jutnak a magasabb szintű fejlesztési környezetek, mint a .NET és a Java. Eme platformokon a fejlesztés egyszerűbb, kényelmesebb, gyorsabb, ezekből kifolyólag pedig olcsóbb is. Ezzel párhuzamosan háttérbe szorul az optimalizáció, a menedzselt virtuális gépben történő futtatás teljesítménye gyengébb, mint egy natív alkalmazásé.

  Mind a fejlesztő, mint a fordító viszonylag kevés hatással van a program sebességére, gyakori, hogy a fejlesztők profilerek segítségére szorulnak egy‐egy szűk keresztmetszet elhárításakor. Sok esetben a teljesítménybeli hátrány nem probléma, mivel a processzorok is egyre gyorsabbak, illetve az igazán sebességkritikus alkalmazások még mindig C/C++ nyelven íródnak, de ez változni látszik. Létezik már .NET‐re írt operációs rendszer (Singularity) és Java bájtkódot futtató processzor is.

  Időszerű tehát, hogy olyan újabb optimalizációs módszerek után kutassunk, amik a menedzselt platformokon is életképesek. Egy ilyen módszer a kódgenerálás, ami azt jelenti, hogy egy általános érvényű algoritmusból futtatás előtt egy optimálisabb verziót generálunk úgy, hogy adott paraméterek konkrét értékeit vagy egyéb extra tudást is figyelembe veszünk. A mai fordítók egy forráskódból egy binárist készítenek, viszont ha megengedjük, hogy eltérő feltételekhez, argumentumokhoz alkalmazkodva több példány létezzen, amelyeket dinamikusan, igény szerint generálunk és használunk, korábban nem tapasztalt előnyökhöz jutunk. Már létező implementációk vizsgálata alapján nagyon sok utasítást, feltételes elágazást megspórolhatunk, ez menedzselt esetben is számottevő, és ha egy generált példányt elég sokszor felhasználunk, akkor hosszú távon fél vagy akár egy nagyságrendnyi gyorsulást is elérhetünk. A kódgenerálás nyilvánvaló hátránya, hogy a program mérete a többszörösére növekszik, de ez nem probléma, hiszen a tárhely jelenleg sokkal olcsóbb, mint a számítási teljesítmény. Az igazi probléma, hogy még csak nagyon specifikus, egyedi implementációk léteznek, és ezek bonyolultak, nehezen karbantarthatóak: főleg assembly szinten vagy stringben tárolt kódsablonok alapján dolgoznak, és az ilyen kódokat nagyon nehéz elkészíteni, verifikálni, tesztelni és módosítani is.

  Tovább »

  
  

  Algoritmusok automatizált gyorsítása kódgenerálással
  
  Fejes József (2008), BME VIK IIT

  
  
  
  Kulcsszavak: .NET, 2008, BME VIK IIT, Bóka Gábor, diploma, Fejes József, kódgenerálás, kódtranszformáció, optimalizálás

• Valósághű fák generálása és megjelenítése

  14Jan

  Amióta világ a világ és az ember tudatára ébredt, a számtalan egyéb tevékenységén kívül mindig is törekedett arra, hogy reprodukálja azt, ami körülveszi. Ezt a törekvést a számítógép megjelenése sem befolyásolta, csak új irányokat adott neki. Innen gyökerezik a számítógépes grafika, amely megjelenése óta óriási fejlődésen ment keresztül. Mára már képesek vagyunk megjeleníteni kockákat, gömböket, sőt autókat, házakat. De akármennyire is próbálkozunk élethű képeket, mozgóképet – beleértve a játékokat is – létrehozni, a látvány valahol sántítani fog növényzet nélkül. Elég csak napjainkban készített épület-látványtervekre gondolni, ahol néhány rosszul előkészített fényképet biggyesztenek utólag az elkészült, igen dekoratív ház mellé, vagy a játékokra, ahol a főhős erdő helyett néhány csenevész ágacskát lát az esetek többségében (persze kivételek mindig vannak, például Crysys vagy Elder Scrolls IV: Oblivion). Napjaink mozifilmjeiben igencsak gyakori a számítógéppel készített erdő. Az imént említett példák (szórakoztatóipar, építőipar) napjaink legnagyobb bevételét magukénak tudó, legdinamikusabban fejlődő iparágai (2006-ban az USA játékiparának bevétele 13,5 milliárd dollár). Tovább »

  
  

  Valósághű fák generálása és megjelenítése
  
  Jakab Miklós (2007), BME VIK IIT

  
  
  
  Kulcsszavak: 2007, algoritmus, BME VIK IIT, C++, erdő, fa generálás, Jakab Miklós, OpenGL, számítógépes grafika, Szécsi László

• VPN megoldások heterogén környezetben

  05Jan

  Az Internet térhódításával lehetőség nyílt egymástól távol lévő számítógépek összekapcsolására, funkcióik megosztására. Napjainkban már a szélessávú Internet elérése nem ütközik nehézségekbe. Ennek köszönhetően számos helyi hálózati funkciót – földrajzi kötöttségek nélkül – elérhetünk, olyan sebességgel, mintha ténylegesen ahhoz a hálózathoz lennénk kapcsolva.

  Céges környezetben fontos lehet, hogy a munkatársak otthonról, vagy a másik telephelyről elérhessék a vállalat helyi hálózatának elemeit, funkcióit. Multinacionális cégeknél ugyancsak fontos lehet az ilyenfajta kapcsolattartás a külföldi ügyfelekkel, az anyacéggel, kiküldetésben lévő kollégákkal stb. Ezeket az igényeket virtuális magánhálózat (VPN) kiépítésével, üzemeltetésével biztosíthatjuk. VPN mellett más lehetőségek is vannak a távoli hozzáférésre, például webes elérés, remote desktop, RAS, de a mai számítógépes teljesítmények maximális kihasználását, teljes körű funkcionalitást és költséghatékony kapcsolatteremtést VPN alkalmazásával célszerű megoldani.

  Tovább »

  
  

  VPN megoldások heterogén környezetben
  
  Krausz Tamás (2005), BME VIK HIT

  
  
  
  Kulcsszavak: 2005, BME VIK HIT, diploma, hitelesítés, IPSec, Krausz Tamás, PPP-over-SSL, Schulcz Róbert, titkosítás, tűzfal, VPN, WLAN

• Ontológia kezelő modul tervezése szöveges információt kezelő informatikai rendszer számára

  05Jan

  Napjainkban, az információs társadalom korában az Internet rendkívül gyors ütemű fejlődése következtében temérdek kiaknázandó információ halmozódott fel, mely segíthetne a felhasználóknak munkájuk gyorsabb elvégzésében. Azonban a Web hatalmas mérete és a dokumentumok strukturálatlansága miatt nagyon nehéz megtalálni a megfelelő anyagokat. Jelenleg a World Wide Web jelentős részét emberek számára olvasható formában helyezték el, nem pedig úgy, hogy számítógépek tartalmilag helyesen kezelhessék.

  Ennek megoldására információ kinyerő rendszereket használnak, melyek automatikusan elvégzik a szövegek szemantikus indexelését, lehetővé téve a tartalmukon alapuló keresést. A nemzetközi IKF projekt célja a fenti feladatra egy keretrendszer kialakítása.

  Az információ kinyerés azonban általában nem oldható meg hatékonyan, csak egy behatárolt tárgyterületen belül, melynek fogalmi rendszerét formálisan meg kell fogalmazni a számítógép számára. Diplomamunkám során az IKF rendszerprototípus azon komponensét készítettem el, mely a cél környezetet leíró fogalmi rendszert, az ontológiát képes kezelni és a többi komponens számára elérhetővé tenni.

  
  

  Ontológia kezelő modul tervezése szöveges információt kezelő informatikai rendszer számára
  
  Förhécz András (2004), BME VIK MIT

  
  
  
  Kulcsszavak: 2004, BME VIK MIT, diploma, Förhécz András, IKF komponens, ontológia, Strausz György, Szemantikus Web

• Rádiós adatgyűjtő hálózat tervezése

  06Jan

  Diplomatervem adatgyűjtő rendszerekről, azok újszerű lehetőségeiről szól. A tervben szerepel egy újfajta adatgyűjtő célú szenzorhálózatokhoz tervezett protokoll kialakítása, mely az eddig ismert és használt rádiós kommunikációs protokolloknál gyorsabb letöltést, és alacsonyabb fogyasztást tesz lehetővé adatgyűjtő alkalmazásokban. A protokoll deszkamodellje 8 bites mitmót rendszerre készült, és működéséhez nem igényel speciális hardvert. A kidolgozott rendszer egy gyorsan telepíthető, önjavító és önrendező megoldást kínál adatgyűjtési igények kielégítésére. A rendszer elsődleges alkalmazása terv szerint a Síkfőkúton található hosszú távú ökológiai kutatás során történő adatgyűjtés lesz.

  
  

  Rádiós adatgyűjtő hálózat tervezése
  
  Szalay Kristóf (2008), BME VIK MIT

  
  
  
  Kulcsszavak: 2008, adatgyűjtő rendszerek, BME VIK MIT, Dr. Tóth Csaba, ökológiai kutatás, p2p, protokoll, self-healing, Szalay Kristóf, szenzorhálózat, wireless