A diplomamunkám során az RoHS elektronikai iparra gyakorolt hatásait elemeztem, tanulmányoztam az RoHS, a WEEE és az EuP direktívák jellemzőit. A továbbiakban megvizsgáltam az RoHS által tiltott anyagok jellemzőit, felhasználási területeit, és az őket helyettesítő anyagokat. Az elektronikai ipar egyik legfontosabb tiltott anyaga az ólom volt, ezért kiemelten foglalkoztam az ólommentes forrasztás jellemzőivel, az alkalmazás során felhasznált forrasz, folyasztószer illetve bevonatok tulajdonságaival. Ezenfelül ismertettem az ólommentes forrasztás jellemző hibajelenségeit.
Az RoHS kapcsán nem lehet eltekinteni a forraszok környezetre gyakorolt hatásaitól, amelyekbe nemcsak a kész forraszanyag felhasználásával keletkező környezeti ártalmak, hanem a forraszanyag teljes életciklusa során kialakuló hatások az alapanyagok kinyerésétől kezdve a hulladéklerakásig is beletartoznak. Így 16 környezeti és egészségügyi szempont alapján összehasonlítva vizsgáltam az ólmot tartalmazó és az ólommentes forraszötvözetek környezetre gyakorolt hatásait. Végeredményként azt kaptam, hogy az ólommentes forraszok többsége – főként az ezüst bányászat és feldolgozás technológiája miatt – összességében környezetszennyezőbb, mint az ólmot tartalmazók. Ezzel szemben az ólmos forraszok nagyságrendekkel – akár 11 ezerszer – mérgezőbbek, mint az ólommentesek, főként a hulladéklerakás után a talajba, majd a táplálékláncba bemosódó ólom miatt.
Dolgozatom második felében az XRF (X-Ray Fluorescence) analízissel foglalkoztam, amely segítségével roncsolásmentes vizsgálatok végezhetők egy adott anyag összetételének meghatározására. Különböző anyagokat vizsgálva rájöttem, hogy némely gyártók még az RoHS direktívák életbelépése után több mint egy évvel sem tartják be azokat. Nyomtatott áramköri panelek, és az alkatrészek anyagösszetételét vizsgálva a megengedett határértékektől akár 10-50-szeres eltéréseket is találtam. Kísérleteim során kimutattam, hogy a forrasztási technológiában használt segédanyagokon felül a segédeszközöknek is RoHS kompatibilisnek kell lennie. Erre jó példa a kadmiumot tartalmazó pasztakeverő lapát, amelyből a használata során a kadmium a pasztába és abból a kötésekbe került.
Eredményeink tükrében nagy hangsúlyt kell fektetni az alkalmazott anyagaink rendszeres RoHS ellenőrzésére, még az elvileg RoHS kompatibilis termékek esetén is, valamint az RoHS kompatibilitás a segédanyagokon felül a segédeszközöknél is ugyanolyan fontos.
Szólj hozzá!