Régóta ismert, hogy az elhízás milyen komoly egészségügyi kockázatot jelent. Számtalan betegségről igazolódott be, hogy kialakulásában a túlsúly (akár csak 20%-nyi is) etiológiás szerepet játszik; hogy csak a legfontosabbakat említsük: non-inzulin dependens diabetes mellitus, stroke, ischaemiás szívbetegségek. Itt emelendő ki, hogy a szívinfarktus és az agyvérzés a vezető halálokok közé tartozik Magyarországon! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elhízás Magyarország egyik legaggasztóbb és leginkább terjedő népbetegsége.
Az elhízás fenti szempontjait is figyelembe vevő mérése (ami kiemelkedően fontos például a népegészségügyi szűrőprogramoknál) napjainkban is igen problematikus. A hagyományos antropometriai mutatók, mint a testtömeg-index (BMI), vagy a derékkörfogat (WC), bár olcsón, könnyen és megbízhatóan mérhetőek, mégis pontatlanok az elhízás jelentette kockázat megítélésében. Pontos adatok pedig csak igen drága (MRI), vagy tömeges szűrésre egyéb okból alkalmatlan módszerek (pl. DXA) segítségével nyerhetőek.
A jelen dolgozat keretében ismertetett vizsgálódásaink a BME IIT Orvosinformatikai Laboratóriuma és a Heim Pál Gyermekkórház által elindított kutatáshoz kapcsolódnak. E követéses vizsgálatokon alapuló kutatások távlati célja az igen drága és komplikált vizsgálatok szűrés céljára történő kiváltása olcsó és könnyen elvégezhető antropometriai mérésekkel.
Szólj hozzá!