Ha körültekintünk a környezetünkben, észrevehetjük, hogy a minket körülvevő elektronikus világban lassan mindenhol számítógépes rendszerek irányítják életünket. A gyermekek játékától kezdve a forgalomirányításon keresztül az atomerőművekig mindenhol találkozhatunk beágyazott rendszerekkel, melyek gondoskodnak a hatékony működésről és a biztonságról egyaránt.
A beágyazott rendszerek egyik húzó iparága az autóipar, ahol számos új fejlesztést publikáltak a cégek köszönhetően a mikrokontrollerek széleskörű elterjedésének. Ami 5-10 évvel ezelőtt luxusnak számított (négy légzsák, ABS, klíma) az ma már alapfelszerelés, egy új autóba ennek köszönhetően 50-80 ECU-t (Electronic Control Unit) is beépítenek. Az iparág jelenlegi egyik törekvése, hogy az autóban található mechanikai és hidraulikus kapcsolatokat elektronikusra cserélje, így növelve az autó biztonságát és megbízhatóságát. Fontos tehát, hogy az autóban található miniatűr számítógépek hatékonyan és biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A legfontosabb három autóipari kommunikációs protokoll, a Controller Area Network (CAN), mely a ’80-as évek óta szabványosított, a LIN (Local InterConnect Network), melyet 1999-ben publikáltak, illetve a napjainkban megjelenő, az előző kettőnél jóval magasabb biztonságú Flexray.
A kommunikáció szimulálására a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszékén a Robert Bosch Kft. segítségével kialakítottak egy autószimulátort, mely segítségével a hallgatók betekintést nyerhetnek egy autó belsejében folyó kommunikációba.
Az önálló laboratórium és szakdolgozat kereteiben végzett egy éves munka során feladatom egy Logitech játékkormány illesztése volt az előbb említett autószimulátorhoz egy 8 bites Atmel ATmega128 mikrokontroller, illetve később egy 32 bites STM32F103RB mikrokontroller segítségével.
A szakdolgozat első részében a beágyazott autóipari technológiákat ismertetem röviden, különös tekintettel a CAN protokollra. Ezután az önálló laboratórium kereteiben megtervezett és legyártott új illesztőpanelt, illetve az illesztést segítő mikrokontrollereket vizsgálom meg külön-külön.
Dolgozatom második részében kitérek a mikrokontrollerek piacán tapasztalható jelenlegi trendek vizsgálatára a két általam használt processzor összehasonlítása segítségével. A szakdolgozat harmadik része pedig a kormány CAN buszhoz illesztéséről szól, illetve ennek beméréséről, teszteléséről, további fejlesztési lehetőségeiről.
Címkék
.NET
3D
3D slicer
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
adatbányászat
adatgyűjtő rendszerek
ajax
algoritmus
Allen-Bradley
Andreas Petlund
Arató Zoltán Károly
ARM mikrokontroller
ATM
Atmega128
BME VIK AUT
BME VIK ETT
BME VIK HIT
BME VIK IIT
BME VIK MIT
BME VIK TMIT
bsc
diploma
Dr. Lantos Béla
Dr. Szirmay-Kalos László
GPS
Haskell
Lanten
linux
MATLAB
p2p
php
repülőgép irányítás
Schulcz Róbert
szabályozástechnika
szakdolgozat
Szemantikus Web
Széll András
tervezés
Virtual Reality Toolbox


2 Responses
április 27th, 2009 at 08:39
Szia!
Tetszik a szakdolgozatod, ilyesmit írtam én is, pontosabban ugyanilyen csippel, CAN-nel, és hasonló firmware-rel
Úgy tűnik, az ARM CM3 nem volt rossz döntés!
Üdvözlettel:
Fuszenecker Róbert
május 6th, 2009 at 10:48
Gyorsan megnéztem, hogy te miről írtál, én meg valami hasonlót hegesztettem a bosch-nál a nyáron, csak a hardver részét
egy szabad pillanatomban elolvasom, egyébként pedig simán föltehetnéd te is a munkád
üdv: Laccí
Szólj hozzá!