<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>diploma, szakdolgozat, TDK &#187; 2006</title>
	<atom:link href="http://diploma.egyetemiblog.hu/tag/2006/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://diploma.egyetemiblog.hu</link>
	<description>ha ennyit dolgoztál rajta, miért porosodjon a fiókban?</description>
	<lastBuildDate>Sun, 15 May 2011 22:19:33 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.2.1</generator>
		<item>
		<title>Időbeli mintázatok keresése ujj-, kéz- és karmozgásokban</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/idobeli_mintazatok_keresese_ujj-_kez_es_karmozgasokban/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/idobeli_mintazatok_keresese_ujj-_kez_es_karmozgasokban/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Jan 2010 17:26:29 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2006]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK MIT]]></category>
		<category><![CDATA[dr. Jobbágy Ákos]]></category>
		<category><![CDATA[időbeli mintázatok keresése]]></category>
		<category><![CDATA[k-means]]></category>
		<category><![CDATA[karmozgás]]></category>
		<category><![CDATA[kézmozgás]]></category>
		<category><![CDATA[Kovács Zsombor]]></category>
		<category><![CDATA[mozgásanalízis]]></category>
		<category><![CDATA[PAM mozgásanalizátor]]></category>
		<category><![CDATA[rivermead]]></category>
		<category><![CDATA[stroke]]></category>
		<category><![CDATA[svd-analízis]]></category>
		<category><![CDATA[ujjmozgás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=444</guid>
		<description><![CDATA[Az ember számára a vizuális érzéklet a legfontosabb kapocs a külvilág felé, így a mozgások leírása régóta a világ jellemzésének egyik legfontosabb módja. A mozgásanalízis tudománya kvantitatív, algoritmikus módszerekkel írja le személyek mozgását, így rengeteg lehetőséget rejt magában. Az orvostudomány elsősorban járásanalízisre, és rehabilitációs célokra alkalmazza, azonban olyan betegségben szenvedők állapotfelmérésére is használható amelyek súlyosságának, [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Az ember számára a vizuális érzéklet a legfontosabb kapocs a külvilág felé, így a mozgások leírása régóta a világ jellemzésének egyik legfontosabb módja. A mozgásanalízis tudománya kvantitatív, algoritmikus módszerekkel írja le személyek mozgását, így rengeteg lehetőséget rejt magában. Az orvostudomány elsősorban járásanalízisre, és rehabilitációs célokra alkalmazza, azonban olyan betegségben szenvedők állapotfelmérésére is használható amelyek súlyosságának, előrehaladottságának foka jól mérhető abeteg mozgásásnak figyelésével.</p>
<p>Diplomaterv-feladatom egy ilyen kutatáshoz kapcsolódik: a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékén</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/idobeli_mintazatok_keresese_ujj-_kez_es_karmozgasokban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Funkcionális programozás a gyakorlatban</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/funkcionalis-programozas-a-gyakorlatban/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/funkcionalis-programozas-a-gyakorlatban/#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 24 Oct 2008 17:59:19 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2006]]></category>
		<category><![CDATA[BME IIT]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK TMIT]]></category>
		<category><![CDATA[Dibuz Sarolta]]></category>
		<category><![CDATA[Ericsson]]></category>
		<category><![CDATA[Erlang]]></category>
		<category><![CDATA[Friedl Zita]]></category>
		<category><![CDATA[funkcionális nyelvek]]></category>
		<category><![CDATA[Hanák Péter]]></category>
		<category><![CDATA[Haskell]]></category>
		<category><![CDATA[kategóriaelmélet]]></category>
		<category><![CDATA[lambda-kalkulus]]></category>
		<category><![CDATA[monád]]></category>
		<category><![CDATA[Scheme]]></category>
		<category><![CDATA[Theisz Zoltán]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=154</guid>
		<description><![CDATA[A funkcionális programozási nyelvek a napjainkban elterjedt programozási nyelvek többségétől eltérő gondolkodásmódot képviselnek. A diplomaterv áttekintést nyújt a Scheme, a Haskell és az Erlang funkcionális nyelvekről: a lambda-kalkulusból kiindulva ismerteti a funkcionális programozásban rejlő ötleteket és konstrukciókat. A funkcionális programozás alkalmazhatóságáról a funkcionális nyelvek nem akadémiai célú alkalmazásairól szóló összefoglaló nyújt képet. A monád funkcionális [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>A funkcionális programozási nyelvek a napjainkban elterjedt programozási nyelvek többségétől eltérő gondolkodásmódot képviselnek. A diplomaterv áttekintést nyújt a Scheme, a Haskell és az Erlang funkcionális nyelvekről: a lambda-kalkulusból kiindulva ismerteti a funkcionális programozásban rejlő ötleteket és konstrukciókat. A funkcionális programozás alkalmazhatóságáról a funkcionális nyelvek nem akadémiai célú alkalmazásairól szóló összefoglaló nyújt képet.</p>
<p>A monád funkcionális programozási konstrukció lehetővé teszi a számítások okozta mellékhatások kezelését. A monádok használatával a funkcionális nyelvekben az imperatív nyelvekhez hasonló programozási stílus követhető. A monádok elméleti hátteréül szolgáló kategóriaelméletet is áttekinthetjük.</p>
<p><span id="more-154"></span></p>
<p>A diplomatervben megvizsgálom a monád konstrukció Erlang nyelvben való alkalmazásának lehetőségeit, és példákat adok monadikus műveletek Erlang-beli megvalósítására.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/funkcionalis-programozas-a-gyakorlatban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Korszerű webes architektúrák hatékonyság-vizsgálata</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/korszeru-webes-architekturak-hatekonysag-vizsgalata/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/korszeru-webes-architekturak-hatekonysag-vizsgalata/#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 11 Sep 2008 17:46:07 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2006]]></category>
		<category><![CDATA[Balogh András]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK MIT]]></category>
		<category><![CDATA[Börcsök József]]></category>
		<category><![CDATA[Cserép János]]></category>
		<category><![CDATA[EJB]]></category>
		<category><![CDATA[J2EE]]></category>
		<category><![CDATA[JSP]]></category>
		<category><![CDATA[php]]></category>
		<category><![CDATA[UML]]></category>
		<category><![CDATA[XML]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=33</guid>
		<description><![CDATA[Napjaink informatikai rendszerei között jelentős a webes alkalmazások szerepe. Ezek tervezése során fontos a modellezés, mivel lehetővé teszi a fejlesztőcsapat tagjai közötti együttműködést, tesztesetek előállítását valamint forráskód-részletek generálását is. Már a fejlesztőrendszerek is támogatják az UML nyelv használatát, viszont az alkalmazások és modellek között csak az egyszerű esetekben teremtenek kapcsolatot. A korszerű rendszerek szabványos megoldásokat [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Napjaink informatikai rendszerei között jelentős a webes alkalmazások szerepe. Ezek tervezése során fontos a modellezés, mivel lehetővé teszi a fejlesztőcsapat tagjai közötti együttműködést, tesztesetek előállítását valamint forráskód-részletek generálását is. Már a fejlesztőrendszerek is támogatják az UML nyelv használatát, viszont az alkalmazások és modellek között csak az egyszerű esetekben teremtenek kapcsolatot.</p>
<p>A korszerű rendszerek szabványos megoldásokat használnak, tervezési mintákra épülnek és bevált gyakorlatok segítik a megvalósításokat. Két jelentős csoportjuk: a J2EE és a .NET rendszerek. Ez a dolgozat néhány példán keresztül a J2EE rendszerek lehetőségeit vizsgálja és összehasonlítja az alternatív megoldásokat.</p>
<p><span id="more-33"></span>A J2EE egy szabványgyűjtemény neve, mely az egyes logikai rétegekban használható API-kat tartalmaz.</p>
<p>A web réteg JSF technológiája még nem eléggé kiforrott, a többféle megvalósítás és kiterjesztés miatt az implementációk gyakran nem működnek együtt. Az alternatív megoldások alacsonyobb szintű szabványokra építenek, és a fejlesztők számára áttekinthető, egyszerű használatot biztosítanak.</p>
<p>A nagy gyártók alkalmazásszerverei támogatják az EJB 2 használatát az üzleti logika rétegben, a nem szabványos helyeken egyedi megoldásokat alkalmazva. Néhány keretrendszer (kevesebb funkcióval) egyszerűbben használható, így a fejlesztők az egyszerű rendszerekhez inkább ezeket használják. A Hibernate az adatkezelést, a Spring az üzleti logikát könnyíti meg.</p>
<p>Az EJB 3 szabvány az alacsonyabb verziókkal való kompatibilitás megtartása mellett tartalmazza az előző egyszerűsítéseket. Ez a fejlesztők számára áttekinthetőbb és kevesebb forráskódot, könnyebb tesztelhetőséget, gyártók közötti könnyebb választást és újrafelhasználható komponenseket jelent. A gyártók együttműködő termékeket szállíthatnak, melyeket üzemeltetni is egyszerűbb, így megbízhatóbb szolgáltatás nyújtható.</p>
<p>A diplomamunka egy konkrét feladat – a kollégiumi rendszer – újratervezéséhez és újraimplementálásához használható technológiai lehetőségek feltérképezésével kezdődött, és ezen lehetőségek mintaprojekten történő kipróbálásába torkollott. A konklúzió pedig a technológiák különböző szempontok szerinti értékelése.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/korszeru-webes-architekturak-hatekonysag-vizsgalata/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

