• 01Sep

    Minden alkalommal, amikor beírunk egy internetcímet a böngészőbe, egy láthatatlan iparág résztvevői lendülnek mozgásba, hogy kedvenc honlapjaink megjelenhessenek számítógépünk képernyőjén. Ez a láthatatlan iparág a webhosting: vállalatok, akik üzemeltetik a szervereket, ahol a “honlapok laknak”.

    Egy webhosting szolgáltatást nyújtó vállalat számára az ügyfelek számára szolgáltatást nyújtó szerverek standard szoftverei (a kiszolgáló szoftverek, illetve a kiszolgáló szoftvereket konfiguráló szoftverek) minősége, megbízhatósága, skálázhatósága kritikus tényező.

    A diplomaterv készítésének otthont adó vállalat indításakor ezeket a szoftvereket “házon belül oldották meg”, azaz kizárólag ingyenes összetevőkből építkeztek, valamint saját fejlesztésű webes menedzser felületeket készítettek ezek konfigurálásához. A saját fejlesztésű rendszerek előnyei mellett azoknak tipikus problémái is hamar jelentkeztek: alacsony dokumentáltság, egyedi megoldások, nehéz skálázhatóság.

    A felsorolt problémákat a vállalkozás menedzsmentje felismerte, a szükséges tájékozódást követően pedig arra a döntésre jutott, hogy a meglévő, saját fejlesztésű adminisztrációs szoftvert egy “dobozos”, standard szoftverrel fogja felváltani.

    Tovább »


    Webhosting adminisztrációs rendszer bevezetése

    P. Tóth András (2008), BME VIK ETT


  • 24Oct

    Informatikai kisvállalkozásoknál tipikus probléma a stratégiai gondolkodás és tervezés hiánya. A cégvezetők rákényszerülnek, hogy a cég irányítása mellett (legrosszabb esetben helyett) egyszerű munkavállalóként dolgozzanak saját vállalkozásukban. Így ezek a cégek tudatos vezetés nélkül sodródnak, csaponganak a felmerülő lehetőségek között.

    Egy másik probléma az informatikai rendszerek fejletlensége. Modern, integrált, automatizmusokkal támogatott rendszer bevezetésével rengeteg élőmunkát lehet megspórolni, ami a versenyképesség növekedését eredményezné. Sajnos, azonban ezeknek a rendszereknek az ára nem a kisvállalkozások pénztárcájára van szabva, és a pénzintézetek által kínált finanszírozási lehetőségek sem oldják meg a helyzetet.

    Munkám során a fenti két problémát fogom orvosolni egy konkrét vállalatnál.

    Tovább »


    Stratégiai folyamatok automatizálása

    Bosnyák Tamás (2008), BME VIK SZIT


  • 24Oct

    Napjainkban egyre többen használnak 3D vizualizációs programokat. Amatőr és professzionális szinten is mind nagyobb az elvárás az ilyen megjelenítő eszközökkel szemben, a felhasználók egyszerűen és gyorsan szeretnének minél realisztikusabb képeket alkotni virtuális valóságukról.

    A olyan természeti jelenségek, mint tűz, víz, gázok és gőzök, stb. modellezése és életszerű lefényképezése komoly kihívást jelentett a számítógépes grafika szakemberei számára. A tűz offline és realtime megjelenítésével különösen sokan foglalkoznak még ma is, s bár mindkét téren nagyon komoly eredményeket sikerült elérni, a szakma elitje szerint még mindig messze vagyunk a tökéletestől. Az olyan népszerű tervezőszoftverekhez, mint az Autodesk 3D Studio Max-jához léteznek pluginok, melyek – nem valós időben – tüzet, robbanásokat szimulálnak (FumeFX, Phoenix), elérhetőségük azonban meglehetősen nehézkes (drágák, tanulóverziók nem léteznek).

    Tovább »

  • 26Oct

    Az elmúlt évtizedek technikai fejlődése nyomán napjainkra a távközlési infrastruktúrában az adatátvitel vált dominánssá. Ezen belül is a decentralizált, IP alapú Internet tekinthető egyeduralkodónak, mely rugalmasságának köszönhetően volt képes globális hálózattá kinőni magát. A központi irányítás hiányában azonban a forgalom irányítása és monitorozása is komplex megoldásokat igényel.

    Az Internet nagyléptékű forgalomirányítását a BGP (Border Gateway Protocol) protokoll látja el, amely jelenleg a 4-es verziónál tart. Működésének alapját tekintve egy path vector alapú protokoll, mely kétszintű hierarchiát feltételez: az egész hálózat autonóm rendszerek (autonomous system, AS) összessége, melyek közül mindegyik egy-egy üzemeltető irányítása alatt áll. Egy ilyen AS lehet tipikusan egy internetszolgáltató vagy egy nagyvállalat saját hálózata. Ezeken a hálózatokon belül lehet tetszőleges, ún. intra-domain routing protokollt használni, kívülről, a többi hálózat felől nézve azonban az egész egy rendszert alkot. Az AS-ek szélén lévő útválasztók, amelyek a többi hálózattal összekötő kapcsolatokat menedzselik, meghirdetik egymás számára, hogy mely AS-ek érhetőek el rajtuk keresztül, majd a hirdetmények alapján eldöntik, hogy melyik subnet merre található. Amennyiben egy célhoz több útvonal is létezik, az AS Path nevű attribútum az egyik legfontosabb szempont, ami alapján kiválasztják a megfelelőt. Ez az attribútum határozza meg, hogy mely AS-eken keresztül érhető el az adott hálózat. Tovább »


    IP alapú hálózatok forgalomelemzése

    Kiss Zoltán (2008), BME VIK TMIT


  • 05Jan

    A diplomamunkám során az RoHS elektronikai iparra gyakorolt hatásait elemeztem, tanulmányoztam az RoHS, a WEEE és az EuP direktívák jellemzőit. A továbbiakban megvizsgáltam az RoHS által tiltott anyagok jellemzőit, felhasználási területeit, és az őket helyettesítő anyagokat. Az elektronikai ipar egyik legfontosabb tiltott anyaga az ólom volt, ezért kiemelten foglalkoztam az ólommentes forrasztás jellemzőivel, az alkalmazás során felhasznált forrasz, folyasztószer illetve bevonatok tulajdonságaival. Ezenfelül ismertettem az ólommentes forrasztás jellemző hibajelenségeit.

    Az RoHS kapcsán nem lehet eltekinteni a forraszok környezetre gyakorolt hatásaitól, amelyekbe nemcsak a kész forraszanyag felhasználásával keletkező környezeti ártalmak, hanem a forraszanyag teljes életciklusa során kialakuló hatások az alapanyagok kinyerésétől kezdve a hulladéklerakásig is beletartoznak. Így 16 környezeti és egészségügyi szempont alapján összehasonlítva vizsgáltam az ólmot tartalmazó és az ólommentes forraszötvözetek környezetre gyakorolt hatásait. Végeredményként azt kaptam, hogy az ólommentes forraszok többsége – főként az ezüst bányászat és feldolgozás technológiája miatt – összességében környezetszennyezőbb, mint az ólmot tartalmazók. Ezzel szemben az ólmos forraszok nagyságrendekkel – akár 11 ezerszer – mérgezőbbek, mint az ólommentesek, főként a hulladéklerakás után a talajba, majd a táplálékláncba bemosódó ólom miatt.

    Tovább »

  • 05Jan

    Az informatika térhódításával egyre nagyobb szerephez jutnak a magasabb szintű fejlesztési környezetek, mint a .NET és a Java. Eme platformokon a fejlesztés egyszerűbb, kényelmesebb, gyorsabb, ezekből kifolyólag pedig olcsóbb is. Ezzel párhuzamosan háttérbe szorul az optimalizáció, a menedzselt virtuális gépben történő futtatás teljesítménye gyengébb, mint egy natív alkalmazásé.

    Mind a fejlesztő, mint a fordító viszonylag kevés hatással van a program sebességére, gyakori, hogy a fejlesztők profilerek segítségére szorulnak egy‐egy szűk keresztmetszet elhárításakor. Sok esetben a teljesítménybeli hátrány nem probléma, mivel a processzorok is egyre gyorsabbak, illetve az igazán sebességkritikus alkalmazások még mindig C/C++ nyelven íródnak, de ez változni látszik. Létezik már .NET‐re írt operációs rendszer (Singularity) és Java bájtkódot futtató processzor is.

    Időszerű tehát, hogy olyan újabb optimalizációs módszerek után kutassunk, amik a menedzselt platformokon is életképesek. Egy ilyen módszer a kódgenerálás, ami azt jelenti, hogy egy általános érvényű algoritmusból futtatás előtt egy optimálisabb verziót generálunk úgy, hogy adott paraméterek konkrét értékeit vagy egyéb extra tudást is figyelembe veszünk. A mai fordítók egy forráskódból egy binárist készítenek, viszont ha megengedjük, hogy eltérő feltételekhez, argumentumokhoz alkalmazkodva több példány létezzen, amelyeket dinamikusan, igény szerint generálunk és használunk, korábban nem tapasztalt előnyökhöz jutunk. Már létező implementációk vizsgálata alapján nagyon sok utasítást, feltételes elágazást megspórolhatunk, ez menedzselt esetben is számottevő, és ha egy generált példányt elég sokszor felhasználunk, akkor hosszú távon fél vagy akár egy nagyságrendnyi gyorsulást is elérhetünk. A kódgenerálás nyilvánvaló hátránya, hogy a program mérete a többszörösére növekszik, de ez nem probléma, hiszen a tárhely jelenleg sokkal olcsóbb, mint a számítási teljesítmény. Az igazi probléma, hogy még csak nagyon specifikus, egyedi implementációk léteznek, és ezek bonyolultak, nehezen karbantarthatóak: főleg assembly szinten vagy stringben tárolt kódsablonok alapján dolgoznak, és az ilyen kódokat nagyon nehéz elkészíteni, verifikálni, tesztelni és módosítani is.

    Tovább »

  • 06Jan

    Diplomatervem adatgyűjtő rendszerekről, azok újszerű lehetőségeiről szól. A tervben szerepel egy újfajta adatgyűjtő célú szenzorhálózatokhoz tervezett protokoll kialakítása, mely az eddig ismert és használt rádiós kommunikációs protokolloknál gyorsabb letöltést, és alacsonyabb fogyasztást tesz lehetővé adatgyűjtő alkalmazásokban. A protokoll deszkamodellje 8 bites mitmót rendszerre készült, és működéséhez nem igényel speciális hardvert. A kidolgozott rendszer egy gyorsan telepíthető, önjavító és önrendező megoldást kínál adatgyűjtési igények kielégítésére. A rendszer elsődleges alkalmazása terv szerint a Síkfőkúton található hosszú távú ökológiai kutatás során történő adatgyűjtés lesz.


    Rádiós adatgyűjtő hálózat tervezése

    Szalay Kristóf (2008), BME VIK MIT


  • 09Mar

    Előbb-utóbb minden cég találkozik azzal a problémával, hogy az addigi módszerek kevésnek bizonyulnak. Ilyenkor egy konkrét megoldást keresnek a tevékenységük támogatására. A Lanten Webhostingnál most jött el ez a pillanat: az eddig használt informatikai rendszer nehezen kezelhetővé vált. Kerestek hát egy olyan megoldást, ami segíti a saját munkájukat, és a felhasználóknak is előnyöket biztosít. A választás a cPanel-WHM nevő szoftverre esett. A szoftver bevezetése egy elég nagy projekt, több részből áll, és több hónapot vesz igénybe. A tervezés már megvolt, jelenleg a bevezetés zajlik. A dolgozat ennek egy kisebb szeletével, a rendszer monitorozásával foglalkozik. A felhasználók átvitele az új rendszerbe már megkezdődött, ezért elengedhetetlen egy jó monitorozó rendszer beállítása. A monitorozást előbb meg kell tervezni, igazodva az új szempontokhoz, követelményekhez. A terv megvalósítása közben szerzett tapasztalatok alapján folyamatosan módosul, javul a terv. Bár még messze van a projekt vége, az előre látható, hogy a monitorozás bevált. Megfelel a céges és a felhasználói igényeknek valamint a törvényi elvárásoknak is. A dolgozat a monitorozás elméleti alapjaira építve, a rendszer tervezését és a terv megvalósítását dokumentálja. Eredményei más monitorozó rendszerek megalkotása során is felhasználhatóak.

  • 04Mar

    Ebben a dolgozatban egy igen érdekes és figyelemreméltó tudományterülettel, a kvantum hibajavítás témakörével foglalkozom. A jelenlegi informatikai fejlődés előrejelzései alapján a ma használt technológia végső határa rohamosan közeleg, ami számos problémát vet fel. Egy lehetséges, kedvező megoldásnak tűnik a kvantuminformatika megjelenése, amely a jelenleginél hatékonyabb és alapjaiban eltérő informatikai módszerek segítségével dolgozik. A kvantumszámítógép, a klasszikus társához képest, gyorsabban és eltérő módszerek segítségével old meg számos, a mindennapi életben is feltűnő problémát. Az elméleti kvantuminformatika virágzásának ellenpontozásaképp a kvantumalgoritmusok és protokollok fizikai megvalósításai még gyerekcipőben járnak, a kvantuminformáció környezettel való összefonódása miatt. Ennek ellenére nincs kizáró bizonyíték a kvantumszámítógépek megépítésének elmélete ellen. Tovább »

  • 09Mar

    Nincs tíz éve, hogy számítógépes játékok gyártói felismerték az általuk addig felületesen kezelt mesterséges intelligencia kiaknázatlan lehetőségeit. Ahogy a készítők figyelme és a játékosok igényei is egyre inkább az igényesen felépített „játék-MI” felé fordulnak, úgy jelennek meg sorra a témával foglalkozó szakkönyvek, és a célirányosan kifejlesztett modellezőeszközök.
    Ennek a speciális területnek egyik legfontosabb és legérdekesebb kihívása a számítógéppel vezérelt szereplők intelligens (vagy annak tűnő) viselkedése. Egy jó viselkedés-modellező eszköz képes megfigyeléseket és akciókat kezelni, feladatokat atomi cselekvésekké dekomponálni, viselkedésminták közül választani, előre tervezni és hirtelen reagálni. Mindeközben azt is szeretnénk, ha érthető, könnyen skálázható, szemléletes és rugalmas maradna komplex viselkedések modellezése esetén is. Tovább »


    Mesterséges intelligencia a játékokban

    Petró Dániel Attila (2008), BME VIK IIT