Az RoHS kapcsán nem lehet eltekinteni a forraszok környezetre gyakorolt hatásaitól, amelyekbe nemcsak a kész forraszanyag felhasználásával keletkező környezeti ártalmak, hanem a forraszanyag teljes életciklusa során kialakuló hatások az alapanyagok kinyerésétől kezdve a hulladéklerakásig is beletartoznak. Így 16 környezeti és egészségügyi szempont alapján összehasonlítva vizsgáltam az ólmot tartalmazó és az ólommentes forraszötvözetek környezetre gyakorolt hatásait. Végeredményként azt kaptam, hogy az ólommentes forraszok többsége – főként az ezüst bányászat és feldolgozás technológiája miatt – összességében környezetszennyezőbb, mint az ólmot tartalmazók. Ezzel szemben az ólmos forraszok nagyságrendekkel – akár 11 ezerszer – mérgezőbbek, mint az ólommentesek, főként a hulladéklerakás után a talajba, majd a táplálékláncba bemosódó ólom miatt.

Dolgozatom második felében az XRF (X-Ray Fluorescence) analízissel foglalkoztam, amely segítségével roncsolásmentes vizsgálatok végezhetők egy adott anyag összetételének meghatározására. Különböző anyagokat vizsgálva rájöttem, hogy némely gyártók még az RoHS direktívák életbelépése után több mint egy évvel sem tartják be azokat. Nyomtatott áramköri panelek, és az alkatrészek anyagösszetételét vizsgálva a megengedett határértékektől akár 10-50-szeres eltéréseket is találtam. Kísérleteim során kimutattam, hogy a forrasztási technológiában használt segédanyagokon felül a segédeszközöknek is RoHS kompatibilisnek kell lennie. Erre jó példa a kadmiumot tartalmazó pasztakeverő lapát, amelyből a használata során a kadmium a pasztába és abból a kötésekbe került.

Eredményeink tükrében nagy hangsúlyt kell fektetni az alkalmazott anyagaink rendszeres RoHS ellenőrzésére, még az elvileg RoHS kompatibilis termékek esetén is, valamint az RoHS kompatibilitás a segédanyagokon felül a segédeszközöknél is ugyanolyan fontos.

Egy webhosting szolgáltatást nyújtó vállalat számára az ügyfelek számára szolgáltatást nyújtó szerverek standard szoftverei (a kiszolgáló szoftverek, illetve a kiszolgáló szoftvereket konfiguráló szoftverek) minősége, megbízhatósága, skálázhatósága kritikus tényező.

A diplomaterv készítésének otthont adó vállalat indításakor ezeket a szoftvereket “házon belül oldották meg”, azaz kizárólag ingyenes összetevőkből építkeztek, valamint saját fejlesztésű webes menedzser felületeket készítettek ezek konfigurálásához. A saját fejlesztésű rendszerek előnyei mellett azoknak tipikus problémái is hamar jelentkeztek: alacsony dokumentáltság, egyedi megoldások, nehéz skálázhatóság.

A felsorolt problémákat a vállalkozás menedzsmentje felismerte, a szükséges tájékozódást követően pedig arra a döntésre jutott, hogy a meglévő, saját fejlesztésű adminisztrációs szoftvert egy “dobozos”, standard szoftverrel fogja felváltani.

A diplomaterv első részében ismertetem a tipikus webhosting folyamat szereplőit, az általuk használt szoftvereket, különös tekintettel a webhosting adminisztrációs rendszerekre, felmérem a vállalat egyedi igényeit a bevezetendő rendszerrel kapcsolatban.

A második részben megvizsgálom a piacon található standard webhosting adminisztrációs rendszereket és kiválasztom a vállalatnak megfelelő megoldást.

Végül elvégzem a rendszer bevezetését: részletes specifikációt készítek, elvégzem a bevezetést, implementálom a hiányzó modulokat és tesztelem a kialakult rendszert.