• 13Sep

    A XX. század egyik legnagyobb műszaki vívmánya a gravitáció legyőzése, a repülés. A kezdetben veszélyes vállalkozást a számítástechnika viharos fejlődése tette biztonságosabbá. Napjainkban már olyan robotrepülőgépek is léteznek, melyek ember nélkül hajtják végre a repülési feladatot. A kutatásunk célja azonban az, hogy olyan repülésirányítási rendszert tervezzünk, amely a pilóta munkáját segíti, biztonságosabbá téve ezzel a repülést, például rossz repülési viszonyok között.

    Dolgozatunk egy F-16-os repülőgép fizikai modelljén keresztül mutat be néhány irányítási algoritmust.

    Tovább »


    Repülőgép-irányítás tervezése 3D grafikus támogatással

    Gősi Katalin, Széll András (2003), BME VIK IIT


  • 13Sep

    A repüléstechnika terén egyre nagyobb szerepet kap a repülőgép-szabályozások tervezése. A tervezési megoldások a szabályozástechnika modern irányzatait használják fel, és szimulációs eredményeik alapos kiértékelése rendkívül fontos, hiszen a hibásan megtervezett szabályzók emberéleteket veszélyeztetnek. E diplomamunka célja az F-16-os repülőgép szabályozótervezési feladataihoz olyan 3 dimenziós felület létrehozása, mely lehetőséget biztosít a szabályozótervezést követő szimulációk virtuális valóságbeli megjelenítésére és kiértékelésére. A számítások és a paramétermegjelenítés elkülönítése céljából két számítógép közötti hálózati kapcsolat kialakítására is sor került.

    A dolgozat rövid repüléstechnikai bevezetőt követően a szimulációs keretrendszer terveit, valamint a készítése során felmerült tervezői döntéseket ismerteti. A program a szimulációk 3D megjelenítéséhez a Virtual Reality Toolbox lehetőségeit használja ki, a kialakított, valós időben mozgatott virtuális repülőgépmodell az orientáció, pozíció és a trajektória ábrázolása mellett a vezérlőfelületek állapotát is demonstrálja.

    Tovább »

  • 05Jan

    Az informatika térhódításával egyre nagyobb szerephez jutnak a magasabb szintű fejlesztési környezetek, mint a .NET és a Java. Eme platformokon a fejlesztés egyszerűbb, kényelmesebb, gyorsabb, ezekből kifolyólag pedig olcsóbb is. Ezzel párhuzamosan háttérbe szorul az optimalizáció, a menedzselt virtuális gépben történő futtatás teljesítménye gyengébb, mint egy natív alkalmazásé.

    Mind a fejlesztő, mint a fordító viszonylag kevés hatással van a program sebességére, gyakori, hogy a fejlesztők profilerek segítségére szorulnak egy‐egy szűk keresztmetszet elhárításakor. Sok esetben a teljesítménybeli hátrány nem probléma, mivel a processzorok is egyre gyorsabbak, illetve az igazán sebességkritikus alkalmazások még mindig C/C++ nyelven íródnak, de ez változni látszik. Létezik már .NET‐re írt operációs rendszer (Singularity) és Java bájtkódot futtató processzor is.

    Időszerű tehát, hogy olyan újabb optimalizációs módszerek után kutassunk, amik a menedzselt platformokon is életképesek. Egy ilyen módszer a kódgenerálás, ami azt jelenti, hogy egy általános érvényű algoritmusból futtatás előtt egy optimálisabb verziót generálunk úgy, hogy adott paraméterek konkrét értékeit vagy egyéb extra tudást is figyelembe veszünk. A mai fordítók egy forráskódból egy binárist készítenek, viszont ha megengedjük, hogy eltérő feltételekhez, argumentumokhoz alkalmazkodva több példány létezzen, amelyeket dinamikusan, igény szerint generálunk és használunk, korábban nem tapasztalt előnyökhöz jutunk. Már létező implementációk vizsgálata alapján nagyon sok utasítást, feltételes elágazást megspórolhatunk, ez menedzselt esetben is számottevő, és ha egy generált példányt elég sokszor felhasználunk, akkor hosszú távon fél vagy akár egy nagyságrendnyi gyorsulást is elérhetünk. A kódgenerálás nyilvánvaló hátránya, hogy a program mérete a többszörösére növekszik, de ez nem probléma, hiszen a tárhely jelenleg sokkal olcsóbb, mint a számítási teljesítmény. Az igazi probléma, hogy még csak nagyon specifikus, egyedi implementációk léteznek, és ezek bonyolultak, nehezen karbantarthatóak: főleg assembly szinten vagy stringben tárolt kódsablonok alapján dolgoznak, és az ilyen kódokat nagyon nehéz elkészíteni, verifikálni, tesztelni és módosítani is.

    Tovább »

  • 14Jan

    Amióta világ a világ és az ember tudatára ébredt, a számtalan egyéb tevékenységén kívül mindig is törekedett arra, hogy reprodukálja azt, ami körülveszi. Ezt a törekvést a számítógép megjelenése sem befolyásolta, csak új irányokat adott neki. Innen gyökerezik a számítógépes grafika, amely megjelenése óta óriási fejlődésen ment keresztül. Mára már képesek vagyunk megjeleníteni kockákat, gömböket, sőt autókat, házakat. De akármennyire is próbálkozunk élethű képeket, mozgóképet – beleértve a játékokat is – létrehozni, a látvány valahol sántítani fog növényzet nélkül. Elég csak napjainkban készített épület-látványtervekre gondolni, ahol néhány rosszul előkészített fényképet biggyesztenek utólag az elkészült, igen dekoratív ház mellé, vagy a játékokra, ahol a főhős erdő helyett néhány csenevész ágacskát lát az esetek többségében (persze kivételek mindig vannak, például Crysys vagy Elder Scrolls IV: Oblivion). Napjaink mozifilmjeiben igencsak gyakori a számítógéppel készített erdő. Az imént említett példák (szórakoztatóipar, építőipar) napjaink legnagyobb bevételét magukénak tudó, legdinamikusabban fejlődő iparágai (2006-ban az USA játékiparának bevétele 13,5 milliárd dollár). Tovább »




  • 09Mar

    Nincs tíz éve, hogy számítógépes játékok gyártói felismerték az általuk addig felületesen kezelt mesterséges intelligencia kiaknázatlan lehetőségeit. Ahogy a készítők figyelme és a játékosok igényei is egyre inkább az igényesen felépített „játék-MI” felé fordulnak, úgy jelennek meg sorra a témával foglalkozó szakkönyvek, és a célirányosan kifejlesztett modellezőeszközök.
    Ennek a speciális területnek egyik legfontosabb és legérdekesebb kihívása a számítógéppel vezérelt szereplők intelligens (vagy annak tűnő) viselkedése. Egy jó viselkedés-modellező eszköz képes megfigyeléseket és akciókat kezelni, feladatokat atomi cselekvésekké dekomponálni, viselkedésminták közül választani, előre tervezni és hirtelen reagálni. Mindeközben azt is szeretnénk, ha érthető, könnyen skálázható, szemléletes és rugalmas maradna komplex viselkedések modellezése esetén is. Tovább »


    Mesterséges intelligencia a játékokban

    Petró Dániel Attila (2008), BME VIK IIT


  • 01Jun

    Geometriai optimizációs feladatok célfüggvényei főképp matematikai műveletekből épülnek fel, azonban legtöbbször alacsony szintű nyelven implementálják őket a megfelelő sebesség elérése illetve meglévő rendszerekhez való illeszkedés igénye miatt. A célfüggvény definíciója így nem különül el kellőképpen az implementációs részletektől. Egy domén-specifikus nyelv megalkotása kézenfekvő megoldásnak tűnik és számos előnyt kínál, mint például a matematikaihoz hasonló jelölés vagy a kiértékelés automatikus párhuzamosítása. Ebben a munkában megtervezek egy erre alkalmas programozási nyelvet, és implementálok egy működőképes fordítót. Az eredmény ígéretes, és számos továbbfejlesztési lehetőséget kínál. Tovább »

  • 01Jul

    Régóta ismert, hogy az elhízás milyen komoly egészségügyi kockázatot jelent. Számtalan betegségről igazolódott be, hogy kialakulásában a túlsúly (akár csak 20%-nyi is) etiológiás szerepet játszik; hogy csak a legfontosabbakat említsük: non-inzulin dependens diabetes mellitus, stroke, ischaemiás szívbetegségek. Itt emelendő ki, hogy a szívinfarktus és az agyvérzés a vezető halálokok közé tartozik Magyarországon! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elhízás Magyarország egyik legaggasztóbb és leginkább terjedő népbetegsége. Tovább »

  • 20Jan

    A mai világban a gyártóüzemek ki vannak hegyezve a termékek minél gazdaságosabb előállítására. Ezt a termelés gyorsaságának, megbízhatóságának növelésével és a hibázás, a meghibásodás lehetőségének csökkentésével érik el.

    A programozható logikai vezérlők (PLC-k) által vezérelt gyártósorok ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, így érthető, hogy az egész világon elterjedtek az ipari automatizálásban. A síküveggyártás során egy folyamatos termelő tevékenység folyik, melynél a leállások súlyos termeléskieséshez vezethetnek, ezért a hibázások még inkább megelőzendők. Emiatt is különösen fontos, hogy a gyártósoroknál alkalmazott vezérlő algoritmusok biztosítsák a megfelelő biztosságot, és a hibakezelésre is megfelelően fel legyenek készítve.

    Tovább »

  • 20Jan

    A méhnyakrák korunk egyik leggyorsabban terjedő daganatos megbetegedése, melynek gyógyulási statisztikái nagyon alacsonyak. A jelenleg ismert legkíméletesebb és legjobb eredményekkel szolgáló kezelési eljárás a sugárterápia, annak is egy speciális esete, a brachyterápia. A sugárforrásokat ilyenkor egy e célra kifejlesztett eszköz, az „applikátor” segítségével juttatják a páciens szervezetébe, amelynek célpozícióba való helyezése intraoperatíve készített MR-felvételek alapján történik.

    A napjainkban használatos brachyterápiás módszer még sok szempontból nem tekinthető ideálisnak, munkám elsődleges célja tehát ennek továbbfejlesztése volt. A jelenlegi megoldás legfőbb hátránya, hogy az applikátor betegbe való felhelyezése manuálisan történik. Egy elképzelés szerint a kezelés robotizálása nagymértékben növelné a rákos szövetek sugárterheléssel történő elpusztítására előirányzott térbeli dózis-eloszlás pontosságát, a szomszédos egészséges szervek károsodásának csökkentése mellett.

    Mind a robotizált, mind a hagyományos változat alkalmazása esetén a kezelési terv elkészítéséhez szükséges lépés az applikátor MR-képek segítségével történő rekonstrukciója – azaz térbeli pozíciójának meghatározása – amelynek pontosságán nagyban múlik a terápia eredményessége. Tovább »