<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>diploma, szakdolgozat, TDK &#187; diploma</title>
	<atom:link href="http://diploma.egyetemiblog.hu/tag/diploma/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://diploma.egyetemiblog.hu</link>
	<description>ha ennyit dolgoztál rajta, miért porosodjon a fiókban?</description>
	<lastBuildDate>Sun, 15 May 2011 22:19:33 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.2.1</generator>
		<item>
		<title>Terhelésmegosztó algoritmusok implementációja és szimulációs vizsgálata az NS szimulátorban</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/terhelesmegoszto_algoritmusok_implementacioja_es_szimulacios_vizsgalata_az_ns_szimulatorban/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/terhelesmegoszto_algoritmusok_implementacioja_es_szimulacios_vizsgalata_az_ns_szimulatorban/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Jan 2010 22:51:55 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[Arató Zoltán Károly]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK TMIT]]></category>
		<category><![CDATA[dr. Szabó Róbert]]></category>
		<category><![CDATA[forgalommenedzsment]]></category>
		<category><![CDATA[Network Simulator]]></category>
		<category><![CDATA[NS szimulátor]]></category>
		<category><![CDATA[OMP]]></category>
		<category><![CDATA[optimized multipath]]></category>
		<category><![CDATA[QoSPF]]></category>
		<category><![CDATA[Takács Attila]]></category>
		<category><![CDATA[terhelésmegosztó algoritmus]]></category>
		<category><![CDATA[traffic engineering]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=456</guid>
		<description><![CDATA[Az elmúlt években a hálózatokkal szemben támasztott igények a mérnöki tudományok egy új ágának megjelenését eredményezték, melynek neve Traffic Engineering, és döntıen útvonalirányítási (routing) módszerekkel foglalkozik. Célja többek közt, a korábbi robusztusság és gyors hibajavítással szemben az egyre fontosabbá váló hálózati erıforrások optimális kihasználása, illetve a QoS igények teljesítése. Diplomatervemben hálózati terhelésmegosztó algoritmusokkal foglalkozom, mellyel [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Az elmúlt években a hálózatokkal szemben támasztott igények a mérnöki tudományok egy új ágának megjelenését eredményezték, melynek neve Traffic Engineering, és döntıen útvonalirányítási (routing) módszerekkel foglalkozik. Célja többek közt, a korábbi robusztusság és gyors hibajavítással szemben az egyre fontosabbá váló hálózati erıforrások optimális kihasználása, illetve a QoS igények teljesítése.<span id="more-456"></span></p>
<p>Diplomatervemben hálózati terhelésmegosztó algoritmusokkal foglalkozom, mellyel a Traffic Enginerring egyik legérdekesebb ága kerül bemutatásra. Ezen módszerek közös és egyben legfontosabb tulajdonsága, hogy a klasszikus, egy útvonalas módszerekkel szemben, a forgalom egy adott forrás-nyelı pár között szétoszlik, azaz párhuzamosan több útvonalon is haladhat. Három különbözı módszer kerül részletes ismertetésre, illetve szimulációs vizsgálatra. Ezek rendre: egy lineáris programozáson alapuló módszer, OMP, illetve QoSPF. Az OMP, illetve QoSPF algoritmusok esetében a szimulációs implementáció elkészítése és ismertetése is a diplomaterv részét képzi. A felhasznált szimulációs platform a Network Simulator 2-es verziója (ns-2).</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/terhelesmegoszto_algoritmusok_implementacioja_es_szimulacios_vizsgalata_az_ns_szimulatorban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Beltéri rádiós helymeghatározó algoritmus tervezése és vizsgálata</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/belteri_radios_helymeghatarozo_algoritmus_tervezese_es_vizsgalata/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/belteri_radios_helymeghatarozo_algoritmus_tervezese_es_vizsgalata/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Jan 2010 17:27:29 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[beltéri]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK HIT]]></category>
		<category><![CDATA[GPS]]></category>
		<category><![CDATA[helymeghatározás]]></category>
		<category><![CDATA[helymeghatározó algoritmus]]></category>
		<category><![CDATA[rádiós]]></category>
		<category><![CDATA[rendszerek]]></category>
		<category><![CDATA[Schulcz Róbert]]></category>
		<category><![CDATA[tervezés]]></category>
		<category><![CDATA[Varga Gábor]]></category>
		<category><![CDATA[Wi-Fi]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=462</guid>
		<description><![CDATA[Napjainkban a helyzetérzékeny alkalmazások létrehozása dinamikusan fejlődő területe az informatikának. A pozíció mint kontextus már önmagában jelentős információtartalommal bír, egyéb tudásbázisokkal együtt pedig a mindennapi életünk szerves részévé váló szolgáltatásokat hozhat létre. Míg a szabadban a földrajzi koordináták meghatározásának képessége egy egész navigációs iparágat hívott életre, beltérben ez a forradalom még várat magára. Nekünk, mérnököknek [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Napjainkban a helyzetérzékeny alkalmazások létrehozása dinamikusan fejlődő területe az informatikának. A pozíció mint kontextus már önmagában jelentős információtartalommal bír, egyéb tudásbázisokkal együtt pedig a mindennapi életünk szerves részévé váló szolgáltatásokat hozhat létre. Míg a szabadban a földrajzi koordináták meghatározásának képessége egy egész navigációs iparágat hívott életre, beltérben ez a forradalom még várat magára.<br />
Nekünk, mérnököknek olyan megoldásokat kell találnunk, melyek észrevétlenül illeszkednek megszokott viselkedésünkbe, kényelmesek, és mégis olyan plusz funkciókat képesek nyújtani, melyek megváltoztatják a környezethez fűződő viszonyunkat. A beltéri helymeghatározás révén a felhasználók és tárgyak pozícióját ismerő eszközök ilyen vízió megvalósítására lehetnek képesek.</p>
<p><span id="more-462"></span><br />
A rádiós elven történő helymeghatározás nem újdonság, sőt a vezeték nélküli hálózati technológia segítségével is meg tudjuk adni a helyünket, így egy már széles körben használt technológiát tehetünk alkalmassá a beltéri helymeghatározásra. Már öt-hat éve léteznek olyan kutatási eredmények, de kész kereskedelmi termékek is, melyek a Wi-Fi hálózatok jeleit felhasználva számítják ki az emberek épületen belüli pozícióját.</p>
<p>Diplomatervem első részében a helymeghatározás alapjait, elterjedt rádiós elvű megoldásait, valamint a jelentősebb Wi-Fi alapú rendszereket ismertetem. A kész, elterjedt rendszerek mind olyan elvre épülnek, mely szükségessé teszi a terület nagy pontosságú felmérését a technológia bevezetésekor és a hálózati infrastruktúra minden változásakor. Diplomatervemben olyan alternatív algoritmus kifejlesztése a célom, mely feloldja ezt a kötöttséget, de megtartja a korábbi rendszerek pontosságát és teljesítményét. Részletes mérések és iteratív tervezési folyamat után létrehoztam egy hullámterjedési modellen alapuló rendszert, mely valóban csökkenti a karbantartás nehézkességét, miközben nem romlanak egyéb jellemzői.</p>
<p>Diplomatervem második részében ennek az algoritmusnak a fejlesztéséről és implementációjáról írok.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/belteri_radios_helymeghatarozo_algoritmus_tervezese_es_vizsgalata/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Időbeli mintázatok keresése ujj-, kéz- és karmozgásokban</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/idobeli_mintazatok_keresese_ujj-_kez_es_karmozgasokban/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/idobeli_mintazatok_keresese_ujj-_kez_es_karmozgasokban/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Jan 2010 17:26:29 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2006]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK MIT]]></category>
		<category><![CDATA[dr. Jobbágy Ákos]]></category>
		<category><![CDATA[időbeli mintázatok keresése]]></category>
		<category><![CDATA[k-means]]></category>
		<category><![CDATA[karmozgás]]></category>
		<category><![CDATA[kézmozgás]]></category>
		<category><![CDATA[Kovács Zsombor]]></category>
		<category><![CDATA[mozgásanalízis]]></category>
		<category><![CDATA[PAM mozgásanalizátor]]></category>
		<category><![CDATA[rivermead]]></category>
		<category><![CDATA[stroke]]></category>
		<category><![CDATA[svd-analízis]]></category>
		<category><![CDATA[ujjmozgás]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=444</guid>
		<description><![CDATA[Az ember számára a vizuális érzéklet a legfontosabb kapocs a külvilág felé, így a mozgások leírása régóta a világ jellemzésének egyik legfontosabb módja. A mozgásanalízis tudománya kvantitatív, algoritmikus módszerekkel írja le személyek mozgását, így rengeteg lehetőséget rejt magában. Az orvostudomány elsősorban járásanalízisre, és rehabilitációs célokra alkalmazza, azonban olyan betegségben szenvedők állapotfelmérésére is használható amelyek súlyosságának, [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Az ember számára a vizuális érzéklet a legfontosabb kapocs a külvilág felé, így a mozgások leírása régóta a világ jellemzésének egyik legfontosabb módja. A mozgásanalízis tudománya kvantitatív, algoritmikus módszerekkel írja le személyek mozgását, így rengeteg lehetőséget rejt magában. Az orvostudomány elsősorban járásanalízisre, és rehabilitációs célokra alkalmazza, azonban olyan betegségben szenvedők állapotfelmérésére is használható amelyek súlyosságának, előrehaladottságának foka jól mérhető abeteg mozgásásnak figyelésével.</p>
<p>Diplomaterv-feladatom egy ilyen kutatáshoz kapcsolódik: a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszékén</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/idobeli_mintazatok_keresese_ujj-_kez_es_karmozgasokban/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Közösségi szolgáltatások integrálása az elektronikus levelezésbe</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/kozossegi_szolgaltatasok_integralasa_az_elektronikus_levelezesbe/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/kozossegi_szolgaltatasok_integralasa_az_elektronikus_levelezesbe/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 20 Jan 2010 17:25:49 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[ajax]]></category>
		<category><![CDATA[Berényi Zsolt]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK AUT]]></category>
		<category><![CDATA[e-mail alapú]]></category>
		<category><![CDATA[elektronikus levelezés]]></category>
		<category><![CDATA[Imre Gábor]]></category>
		<category><![CDATA[java ee]]></category>
		<category><![CDATA[közösségi háló]]></category>
		<category><![CDATA[közösségi szolgáltatások]]></category>
		<category><![CDATA[szavazás]]></category>
		<category><![CDATA[Tolnai Gábor]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=437</guid>
		<description><![CDATA[Az Internetnek létezésének kezdetétől fogva része az e-mail, amely nélkül ma már elképzelhetetlen online életünk, azonban ennek intézménye kissé elavult, üzeneteket küldeni önmagában ma már nem elég. Az utóbbi években pedig rendkívüli népszerűségre tettek szert a különböző közösségi weboldalak, amelyek leginkább a barátainkkal való kapcsolattartást hivatottak segíteni, és felhasználók milliói látogatják őket nap, mint nap. [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Az Internetnek létezésének kezdetétől fogva része az e-mail, amely nélkül ma már elképzelhetetlen online életünk, azonban ennek intézménye kissé elavult, üzeneteket küldeni önmagában ma már nem elég. Az utóbbi években pedig rendkívüli népszerűségre tettek szert a különböző közösségi weboldalak, amelyek leginkább a barátainkkal való kapcsolattartást hivatottak segíteni, és felhasználók milliói látogatják őket nap, mint nap. A különböző oldalakon egymástól függetlenül vehetünk igénybe szolgáltatásokat, de azonos, vagy hasonló funkcionalitással is léteznek konkurens weboldalak. Az ezek közötti átjárás és kommunikáció sajnos ma még nem megoldott, és működésük sem egységes.<span id="more-437"></span><br />
Az e-mail elterjedt és szabványos mivoltát felhasználhatjuk a közösségi oldalakon megszokott funkcionalitás integrálására, így pótolva a két rendszer hiányosságait. Ezáltal elérhetjük, hogy a különböző szolgáltatások egységes kommunikációs csatornán, egységes adatstruktúrák használatával működhessenek. Ehhez egy olyan rendszert kell létrehozni, amely biztosítja a szabványos felépítésű adatok célba juttatását, és amely az adatok megjelenítését a felsőbb rétegekre bízza. Így elérhető, hogy a közösségi oldalak ne weboldal, hanem e-mail alapúan működjenek. Az így létrehozott rendszerre már tetszőleges funkciók építhetőek, legyen szó közösségi hálózatokról, állapot-üzenetek megosztásáról, vagy elosztott dokumentum-kezelésről.<br />
Diplomamunkámban ismertetem az e-mail, és a közösségi oldalak problémáit, és bemutatom, miként lehet megoldani azokat. Felépítek egy e-mail-ekre épülő rendszert, amely segítségével különböző elosztott, közösségi szolgáltatások integrálhatóak az elektronikus levelezésbe, kommunikációs infrastruktúraként felhasználva azt. Létrehozok egy az e-mail-eken alapuló közösségi hálózatot, és olyan funkciókat valósítok meg, mint például e-mail alapú szavazás kiírása, és a szavazatok összesítése.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/kozossegi_szolgaltatasok_integralasa_az_elektronikus_levelezesbe/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kiskorú magyar populáció obesitassal összefüggő paramétereinek biostatisztikai elemzése</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/kiskoru-magyar-populacio-obesitassal-osszefuggo-parametereinek-biostatisztikai-elemzese/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/kiskoru-magyar-populacio-obesitassal-osszefuggo-parametereinek-biostatisztikai-elemzese/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Jul 2009 10:12:39 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK IIT]]></category>
		<category><![CDATA[Dr. Almássy Zsuzsanna]]></category>
		<category><![CDATA[Dr. Kovács Levente]]></category>
		<category><![CDATA[elhízás]]></category>
		<category><![CDATA[Ferenci Tamás]]></category>
		<category><![CDATA[statisztikai elemzés]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=409</guid>
		<description><![CDATA[Régóta ismert, hogy az elhízás milyen komoly egészségügyi kockázatot jelent. Számtalan betegségről igazolódott be, hogy kialakulásában a túlsúly (akár csak 20%-nyi is) etiológiás szerepet játszik; hogy csak a legfontosabbakat említsük: non-inzulin dependens diabetes mellitus, stroke, ischaemiás szívbetegségek. Itt emelendő ki, hogy a szívinfarktus és az agyvérzés a vezető halálokok közé tartozik Magyarországon! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Régóta ismert, hogy az elhízás milyen komoly egészségügyi kockázatot jelent. Számtalan betegségről igazolódott be, hogy kialakulásában a túlsúly (akár csak 20%-nyi is) etiológiás szerepet játszik; hogy csak a legfontosabbakat említsük: non-inzulin dependens diabetes mellitus, stroke, ischaemiás szívbetegségek. Itt emelendő ki, hogy a szívinfarktus és az agyvérzés a vezető halálokok közé tartozik Magyarországon! Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az elhízás Magyarország egyik legaggasztóbb és leginkább terjedő népbetegsége.<span id="more-409"></span></p>
<p>Az elhízás fenti szempontjait is figyelembe vevő mérése (ami kiemelkedően fontos például a népegészségügyi szűrőprogramoknál) napjainkban is igen problematikus. A hagyományos antropometriai mutatók, mint a testtömeg-index (BMI), vagy a derékkörfogat (WC), bár olcsón, könnyen és megbízhatóan mérhetőek, mégis pontatlanok az elhízás jelentette kockázat megítélésében. Pontos adatok pedig csak igen drága (MRI), vagy tömeges szűrésre egyéb okból alkalmatlan módszerek (pl. DXA) segítségével nyerhetőek.</p>
<p>A jelen dolgozat keretében ismertetett vizsgálódásaink a BME IIT Orvosinformatikai Laboratóriuma és a Heim Pál Gyermekkórház által elindított kutatáshoz kapcsolódnak. E követéses vizsgálatokon alapuló kutatások távlati célja az igen drága és komplikált vizsgálatok szűrés céljára történő kiváltása olcsó és könnyen elvégezhető antropometriai mérésekkel.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/kiskoru-magyar-populacio-obesitassal-osszefuggo-parametereinek-biostatisztikai-elemzese/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Elárasztáson alapuló P2P keresőalgoritmusok szimulációs vizsgálata</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/elarasztason-alapulo-p2p-keresoalgoritmusok-szimulacios-vizsgalata/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/elarasztason-alapulo-p2p-keresoalgoritmusok-szimulacios-vizsgalata/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Jul 2009 09:57:37 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK TMIT]]></category>
		<category><![CDATA[elárasztáson alapuló hálózatok]]></category>
		<category><![CDATA[fájlmegosztó rendszerek]]></category>
		<category><![CDATA[Görögh Gergely Sándor]]></category>
		<category><![CDATA[keresőalgoritmus]]></category>
		<category><![CDATA[Novák Zoltán]]></category>
		<category><![CDATA[p2p]]></category>
		<category><![CDATA[Pap Zoltán]]></category>
		<category><![CDATA[szimulációs vizsgálat]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=412</guid>
		<description><![CDATA[A Napster megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvendenek a különböző Peer-to-Peer alapú fájlmegosztó rendszerek az Interneten. A P2P rendszerek leggyakrabban a meglévő TCP/IP alapú hálózat felett kiépítenek egy saját topológiát, saját routing megoldásokkal. Az egyik legegyszerűbb ilyen rendszer az elárasztást használó Gnutella rendszer. Ekkor a résztvevők nincsenek struktúrába rendezve, köztük a kapcsolatok véletlenszerűnek tekinthetők. Az elárasztás [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>A Napster megjelenése óta töretlen népszerűségnek örvendenek a különböző Peer-to-Peer alapú fájlmegosztó rendszerek az Interneten. A P2P rendszerek leggyakrabban a meglévő TCP/IP alapú hálózat felett kiépítenek egy saját topológiát, saját routing megoldásokkal. Az egyik legegyszerűbb ilyen rendszer az elárasztást használó Gnutella rendszer. Ekkor a résztvevők nincsenek struktúrába rendezve, köztük a kapcsolatok véletlenszerűnek tekinthetők. Az elárasztás egy nagy forgalomigénnyel rendelkező keresőmegoldás, ami felvet skálázhatósági problémákat, mivel a lépésszáma exponenciálisan nő. <span id="more-412"></span></p>
<p>Jelen diplomaterv célja az elárasztáson alapuló strukturálatlan hálózatok jellegzetességeinek megállapítása, illetve egy olyan szimulációs környezet előállítása, amin belül különféle eljárások vizsgálatát lehet elvégezni egy széleskörűen paraméterezhető rendszerben. Többféle vak keresési módszer lett implementálva. Az elárasztás mellett használható a véletlen séták módszere, illetve a két módszer kombinációja. A keresések során informált lépéseket is lehet tenni, ehhez a közös érdekeltség, vagy kapacitásbeli különbségek alapján kiépített szomszédi viszonyokat lehet felhasználni. A szimulációs eredmények sokrétűek, s azt mutatják, hogy az elárasztás és a véletlen séták kombinációja bizonyos körülmények között nagyon hatékony működést biztosíthat. Mindazonáltal a hatékonyabb keresésekkel sem garantálható 100 százalékos keresési sikerességi arány.</p>
<p>Az elárasztás vizsgálatán kívül a diplomaterv célja röviden bemutatni a legelterjedtebb P2P hálózati architektúrákat, amiket fájlmegosztási célokra is alkalmaznak. Így bemutatásra kerülnek a DHT-k, a centrális indexelést használó megoldások, s az egyik legnépszerűbb alkalmazás a BitTorrent is. A rendszerek lehetséges előnyei és hátrányai egymáshoz képest kielemzésre kerültek. A Napster legnagyobb hátránya a könnyű támadhatósága alacsony hibatűrése miatt. A BitTorrenttel nagyon hasonló a helyzet, habár a fájlátvitel hatékonyságában az egyik legerősebb elosztott rendszer. A DHT hálózatok keresési funkcionalitása korlátozott a többi rendszerhez képest, a strukturálatlan hálózatokban az elárasztás nem skálázható.</p>
<p>A diplomaterv reményeim szerint azok számára lesz elsősorban hasznos, akik szeretnék közelebbről megismerni a fájlmegosztó rendszerek alapvető működési elveit, vagy fájlmegosztó alkalmazás megírására adják a fejüket.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/elarasztason-alapulo-p2p-keresoalgoritmusok-szimulacios-vizsgalata/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>1</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kottaszerkesztő szoftver fejlesztése Eclipse alapokon</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/kottaszerkeszto-szoftver-fejlesztese-eclipse-alapokon/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/kottaszerkeszto-szoftver-fejlesztese-eclipse-alapokon/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Jul 2009 09:26:26 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK MIT]]></category>
		<category><![CDATA[Eclipse]]></category>
		<category><![CDATA[Harmath Dénes]]></category>
		<category><![CDATA[kottaszerkesztő program]]></category>
		<category><![CDATA[Ráth István]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=406</guid>
		<description><![CDATA[A számítógéppel támogatott kottaszerkesztés speciális, de fontos alkalmazási területe az informatikának. Sajnos azonban a kotta szabványos, formális modelljének hiányában az erre szolgáló megoldások nem elégítik ki a kottamásolók összes igényét. A kotta számítógépes modellezése és szerkesztésére szolgáló felhasználói felület megtervezése érdekes, interdiszciplináris kihívás. Az Eclipse platform ehhez sok segítséget nyújt különböző keretrendszerek formájában, melyek a [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>A számítógéppel támogatott kottaszerkesztés speciális, de fontos alkalmazási területe az informatikának. Sajnos azonban a kotta szabványos, formális modelljének hiányában az erre szolgáló megoldások nem elégítik ki a kottamásolók összes igényét. A kotta számítógépes modellezése és szerkesztésére szolgáló felhasználói felület megtervezése érdekes, interdiszciplináris kihívás.</p>
<p>Az Eclipse platform ehhez sok segítséget nyújt különböző keretrendszerek formájában, melyek a kotta domain specifikus nyelvének magas szintű leírását teszik lehetővé, az erre épülő grafikus szerkesztő fejlesztését pedig újrafelhasználható komponensekkel gyorsítják fel.<span id="more-406"></span></p>
<p>Munkám során ezekre támaszkodva kifejlesztettem egy olyan kottaszerkesztő szoftvert, ami mögött egy jól átgondolt modell áll, szilárd alapul szolgál a későbbi kiterjesztések (pl. lejátszás, nyomdai minőségű szedés, más programokkal való együttműködés) számára, és rendelkezik az asztali alkalmazásoktól elvárható platformfüggetlenség és többnyelvűség előnyös tulajdonságával.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/kottaszerkeszto-szoftver-fejlesztese-eclipse-alapokon/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Webanalitikai számítások mérőszámok használatával</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/webanalitikai-szamitasok-meroszamok-hasznalataval/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/webanalitikai-szamitasok-meroszamok-hasznalataval/#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 01 Jul 2009 09:12:05 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK TMIT]]></category>
		<category><![CDATA[Dóbiás Attila]]></category>
		<category><![CDATA[Dr. Szűcs Gábor]]></category>
		<category><![CDATA[Google Analytics]]></category>
		<category><![CDATA[Logfile Analysis]]></category>
		<category><![CDATA[Page Tagging]]></category>
		<category><![CDATA[Webanalitika]]></category>
		<category><![CDATA[webanalitikai mutatók]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=403</guid>
		<description><![CDATA[Webanalitika alkalmazásával elemezhetjük, megérthetjük a weboldalra érkező látogatók viselkedését és javíthatunk eladási, reklámozási, látogatási teljesítményünkön, kiküszöbölve így a megérzésen alapuló döntéseinket. Ugyanakkor az analitikai eszközök még nem rendelkeznek minden látogatói tevékenységre kiterjedő követéssel. Jelen dokumentumban bemutatásra, elemzésre és összehasonlításra kerülnek az off-site és on-site webanalitikai módszerek, illetve az on-site metrikához tartozó Page Tagging és Logfile [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Webanalitika alkalmazásával elemezhetjük, megérthetjük a weboldalra érkező látogatók viselkedését és javíthatunk eladási, reklámozási, látogatási teljesítményünkön, kiküszöbölve így a megérzésen alapuló döntéseinket. Ugyanakkor az analitikai eszközök még nem rendelkeznek minden látogatói tevékenységre kiterjedő követéssel.</p>
<p>Jelen dokumentumban bemutatásra, elemzésre és összehasonlításra kerülnek az off-site és on-site webanalitikai módszerek, illetve az on-site metrikához tartozó Page Tagging és Logfile Analysis analitikai lehetőségek. Láthatjuk majd, hogy a napjainkban népszerű Page Tagging milyen funkciókkal és mutatókkal rendelkezik. A megismert analitikai mutatók kiegészítésének és bővítésének céljából új oldalrelevancia, felhasználói és forrásjellemző mutatók kerülnek kidolgozásra, elemzésre és tesztelésre. A kidolgozott mutatók olyan információk megszerzését célozzák meg, melyek üzleti és tartalmi változtatásokhoz kapcsolódó döntésekben segíthetnek.<span id="more-403"></span></p>
<p>A mutatók a Google Analytics-ben és egy Java programban kerültek implementálásra. A teszteléshez egy saját készítésű oldal lett felhasználva, tesztközönségnek pedig informatikus és villamosmérnök hallgatók lettek felkérve. A mutatók értékeléséhez készített tesztek megmutatták, hogy ezen mutatók használatával további releváns felhasználói és weboldal információkhoz juthatunk.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/webanalitikai-szamitasok-meroszamok-hasznalataval/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>IPTV forgalom monitorozás LINUX-os transzparens bridge segítségével</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/iptv-forgalom-monitorozas-linuxos-transzparens-bridge-segitsegevel/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/iptv-forgalom-monitorozas-linuxos-transzparens-bridge-segitsegevel/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 23 Jun 2009 15:56:42 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK HIT]]></category>
		<category><![CDATA[Dr. Lois László]]></category>
		<category><![CDATA[IPTV]]></category>
		<category><![CDATA[linux]]></category>
		<category><![CDATA[Málik Dávid Zsolt]]></category>
		<category><![CDATA[monitoring rendszer]]></category>
		<category><![CDATA[RTP protokoll]]></category>
		<category><![CDATA[transzparens bridge]]></category>
		<category><![CDATA[VOD]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=382</guid>
		<description><![CDATA[Napjainkban egyre több háztartás számára érhető el az olcsó, szélessávú internet és rajta keresztül a különböző multimédiás tartalmakat biztosító szolgáltatások. A kifejezetten multimédiás tartalom vagy TV adások továbbítására kialakított IP hálózatokat, IPTV hálózatoknak nevezzük. Az internettel szemben az IPTV hálózatok zárt hálózatok, melyek jelentősen jobb szolgáltatásminőséget biztosítanak, azonban a jobb szolgáltatásminőség folyamatos felügyeletet igényel. A [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Napjainkban egyre több háztartás számára érhető el az olcsó, szélessávú internet és rajta keresztül a különböző multimédiás tartalmakat biztosító szolgáltatások. A kifejezetten multimédiás tartalom vagy TV adások továbbítására kialakított IP hálózatokat, IPTV hálózatoknak nevezzük. Az internettel szemben az IPTV hálózatok zárt hálózatok, melyek jelentősen jobb szolgáltatásminőséget biztosítanak, azonban a jobb szolgáltatásminőség folyamatos felügyeletet igényel. A kereskedelemben kapható IPTV hálózat megfigyelő rendszerek csak korlátozott mérések elvégzésére képesek, és bővíthetőségük nehézkes. Célom egy olyan LINUX-os IPTV forgalom megfigyelő program kifejlesztése volt, mely szabadon és könnyen bővíthető, illetve létező IPTV hálózat monitorozó rendszerekbe is integrálható.<span id="more-382"></span></p>
<p>A diplomatervemben bemutatok különböző forgalom megfigyelési módszereket, kereskedelemben kapható IPTV hálózat megfigyelő rendszereket, az IPTV hálózatban előforduló hibákat és azok mérésére szolgáló módszereket, illetve részletesen bemutatom a sikeresen kifejlesztett forgalom megfigyelő szoftver felépítését, működését és tesztelésének eredményeit.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/iptv-forgalom-monitorozas-linuxos-transzparens-bridge-segitsegevel/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Kontextus információk felhasználási lehetőségei proxy szerverekben</title>
		<link>http://diploma.egyetemiblog.hu/kontextus-informaciok-felhasznalasi-lehetosegei-proxy-szerverekben/</link>
		<comments>http://diploma.egyetemiblog.hu/kontextus-informaciok-felhasznalasi-lehetosegei-proxy-szerverekben/#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 23 Jun 2009 15:29:10 +0000</pubDate>
		<dc:creator>admin</dc:creator>
				<category><![CDATA[diploma]]></category>
		<category><![CDATA[2009]]></category>
		<category><![CDATA[Bálint Márton]]></category>
		<category><![CDATA[BME VIK HIT]]></category>
		<category><![CDATA[HTTP proxy]]></category>
		<category><![CDATA[ICAP]]></category>
		<category><![CDATA[kontextus információk]]></category>
		<category><![CDATA[kontextusérzékeny]]></category>
		<category><![CDATA[proxy szerver]]></category>
		<category><![CDATA[Schulcz Róbert]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://diploma.egyetemiblog.hu/?p=371</guid>
		<description><![CDATA[Napjainkban a kontextusfüggő alkalmazások egyre nagyobb teret nyernek, hiszen kontextus információk felhasználásával a szoftverek egy adott feladatot helyzetre és személyre szabottan, a felhasználó saját igényeinek megfelelően végezhetnek el. Az említett programok az ember-gép interakciót is magasabb szintre emelik, ugyanis a használat körülményeiről elérhető információk hozzásegítik őket ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az általuk végzett feladat valódi [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Napjainkban a kontextusfüggő alkalmazások egyre nagyobb teret nyernek, hiszen kontextus információk felhasználásával a szoftverek egy adott feladatot helyzetre és személyre szabottan, a felhasználó saját igényeinek megfelelően végezhetnek el. Az említett programok az ember-gép interakciót is magasabb szintre emelik, ugyanis a használat körülményeiről elérhető információk hozzásegítik őket ahhoz, hogy közelebb kerüljenek az általuk végzett feladat valódi értelméhez, és azt összefüggéseiben elemezve hatékonyabb működést valósítsanak meg.<span id="more-371"></span></p>
<p>Bár a kontextusinformációkat eddig leginkább végfelhasználói programokban használták, hatalmas lehetőségek rejlenek az ilyen típusú információk proxy szerverekben történő alkalmazásában. A proxy szerver továbbító szerepet játszik a különböző erőforrások elérésében, így helyzetéből adódóan ideális azok felhasználói igényekhez történő alakítására.</p>
<p>Dolgozatomban először meghatározom a kontextus és a kontextusérzékenység fogalmát, bemutatom a kontextuscsoportok egy lehetséges osztályozását, és néhány kontextuscsoportot részletesen is tárgyalok. A későbbiekben a proxy szerverek típusait és funkcióit foglalom össze, néhány konkrét proxy szerver alkalmazás segítségével vázolom a bennük rejlő lehetőségeket, és terveket készítek új, kontextusinformációkat felhasználó megvalósításokra a különböző típusú proxy szerverek és kontextusinformációk lehető legszélesebb körében.</p>
<p>Végül részletesen bemutatok egy kontextusérzékeny adattömörítő HTTP proxyszerver- megoldást és annak integrációját a módosításokat végző ICAP szerverrel. Megtervezem és megvalósítom az ICAP szerver kontextusinformációkat felhasználó tömörítő szolgáltatását, elemzem a felhasznált módszereket és algoritmusokat. Tesztelem a létrehozott rendszer működését, értékelem az elért eredményeket, és összehasonlítom azokat az előzetes várakozásokkal, legvégül pedig a továbbfejlesztés lehetséges irányait is felvázolom.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://diploma.egyetemiblog.hu/kontextus-informaciok-felhasznalasi-lehetosegei-proxy-szerverekben/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

