• 10Mar

    Ha körültekintünk a környezetünkben, észrevehetjük, hogy a minket körülvevő elektronikus világban lassan mindenhol számítógépes rendszerek irányítják életünket. A gyermekek játékától kezdve a forgalomirányításon keresztül az atomerőművekig mindenhol találkozhatunk beágyazott rendszerekkel, melyek gondoskodnak a hatékony működésről és a biztonságról egyaránt.
    A beágyazott rendszerek egyik húzó iparága az autóipar, ahol számos új fejlesztést publikáltak a cégek köszönhetően a mikrokontrollerek széleskörű elterjedésének. Ami 5-10 évvel ezelőtt luxusnak számított (négy légzsák, ABS, klíma) az ma már alapfelszerelés, egy új autóba ennek köszönhetően 50-80 ECU-t (Electronic Control Unit) is beépítenek. Az iparág jelenlegi egyik törekvése, hogy az autóban található mechanikai és hidraulikus kapcsolatokat elektronikusra cserélje, így növelve az autó biztonságát és megbízhatóságát. Fontos tehát, hogy az autóban található miniatűr számítógépek hatékonyan és biztonságosan kommunikálhassanak egymással. A legfontosabb három autóipari kommunikációs protokoll, a Controller Area Network (CAN), mely a ’80-as évek óta szabványosított, a LIN (Local InterConnect Network), melyet 1999-ben publikáltak, illetve a napjainkban megjelenő, az előző kettőnél jóval magasabb biztonságú Flexray. Tovább »

  • 01Jun

    A GPS helymeghatározás egyre szélesebb területeken válik elterjedté. Az 1940-es évektől használt, még pontatlan helymeghatározó technológiáival szemben mára már 10-15 méteres pontosságot is elérhetünk a civil forgalomban használatos rendszerekkel. A GPS készülékek rohamos fejlődésnek indultak az utóbbi években, melynek következtében a piacon a komplett navigációs berendezések mellett, számos olcsó, beágyazott rendszerekben használható GPS modul jelent meg. Ezen modulok köré egy tetszőleges célra felhasználható beágyazott rendszer építhető. A GPS technológia használatára igen széleskörű lehetőségek vannak, használhatjuk őket navigációra, nyomkövetésre, távolságmérésre, flottakövetésre, vagy bármely olyan területen, ahol az eszközök pontos helyének ismerete fontos lehet. Tovább »




  • 20Jan

    Feladatom egy olyan elektromos fűtőkazán tervezése volt, amelynél a következő paraméterek adottak: padló- és radiátoros fűtési rendszer, 230 V-os hálózati feszültség és 50 Hzes hálózati frekvencia. A ház alsó szintjének méretezett maximális hőteljesítmény-igénye 2400 W.
    A gázválság kapcsán merült fel a probléma, hogy egy átlagos háztartásnak is rendelkeznie kell tartalékfűtéssel. Továbbá ismeretes, hogy az elektromos fűtést magas ára miatt egyelőre csak kiegészítő fűtésként használják. Költségkímélés céljából a tervezendő fűtés csak a ház alsó szintjén kerülne megvalósításra.

    Tovább »


    Elektromos fűtőkazán tervezése

    Ozsváth Erzsébet (2009), BME VIK MIT


  • 20Jan

    A mai világban a gyártóüzemek ki vannak hegyezve a termékek minél gazdaságosabb előállítására. Ezt a termelés gyorsaságának, megbízhatóságának növelésével és a hibázás, a meghibásodás lehetőségének csökkentésével érik el.

    A programozható logikai vezérlők (PLC-k) által vezérelt gyártósorok ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, így érthető, hogy az egész világon elterjedtek az ipari automatizálásban. A síküveggyártás során egy folyamatos termelő tevékenység folyik, melynél a leállások súlyos termeléskieséshez vezethetnek, ezért a hibázások még inkább megelőzendők. Emiatt is különösen fontos, hogy a gyártósoroknál alkalmazott vezérlő algoritmusok biztosítsák a megfelelő biztosságot, és a hibakezelésre is megfelelően fel legyenek készítve.

    Tovább »

  • 20Jan

    A méhnyakrák korunk egyik leggyorsabban terjedő daganatos megbetegedése, melynek gyógyulási statisztikái nagyon alacsonyak. A jelenleg ismert legkíméletesebb és legjobb eredményekkel szolgáló kezelési eljárás a sugárterápia, annak is egy speciális esete, a brachyterápia. A sugárforrásokat ilyenkor egy e célra kifejlesztett eszköz, az „applikátor” segítségével juttatják a páciens szervezetébe, amelynek célpozícióba való helyezése intraoperatíve készített MR-felvételek alapján történik.

    A napjainkban használatos brachyterápiás módszer még sok szempontból nem tekinthető ideálisnak, munkám elsődleges célja tehát ennek továbbfejlesztése volt. A jelenlegi megoldás legfőbb hátránya, hogy az applikátor betegbe való felhelyezése manuálisan történik. Egy elképzelés szerint a kezelés robotizálása nagymértékben növelné a rákos szövetek sugárterheléssel történő elpusztítására előirányzott térbeli dózis-eloszlás pontosságát, a szomszédos egészséges szervek károsodásának csökkentése mellett.

    Mind a robotizált, mind a hagyományos változat alkalmazása esetén a kezelési terv elkészítéséhez szükséges lépés az applikátor MR-képek segítségével történő rekonstrukciója – azaz térbeli pozíciójának meghatározása – amelynek pontosságán nagyban múlik a terápia eredményessége. Tovább »