A napjainkban használatos brachyterápiás módszer még sok szempontból nem tekinthető ideálisnak, munkám elsődleges célja tehát ennek továbbfejlesztése volt. A jelenlegi megoldás legfőbb hátránya, hogy az applikátor betegbe való felhelyezése manuálisan történik. Egy elképzelés szerint a kezelés robotizálása nagymértékben növelné a rákos szövetek sugárterheléssel történő elpusztítására előirányzott térbeli dózis-eloszlás pontosságát, a szomszédos egészséges szervek károsodásának csökkentése mellett.

Mind a robotizált, mind a hagyományos változat alkalmazása esetén a kezelési terv elkészítéséhez szükséges lépés az applikátor MR-képek segítségével történő rekonstrukciója – azaz térbeli pozíciójának meghatározása – amelynek pontosságán nagyban múlik a terápia eredményessége.

Szakdolgozatomban egy, az eszközről készült 3D modellt felhasználó, intenzitás alapú regisztrációs eljárással működő rekonstrukciós technikát dolgoztam ki. A gyakorlati eredmények mellett a fejlesztés során felmerülő témakörök általános ismertetése is helyet kapott. Megvalósításra került az applikátor valósághű modellezése a nyílt forráskódú
VTK fejlesztőkörnyzetben, majd pedig a regisztrációs teszteredmények validálhatósága érdekében természetes jellegű zajjal terhelt szintetikus MR-felvételeket generáltam.

Részletesen elemeztem az algoritmus működését szintetikus és valódi MR-képeken. A regisztráció jelenleg sikeresen működik, bár a jövőben elképzelhetőek bizonyos módosítások a tökéletesítés érdekében.

A programozható logikai vezérlők (PLC-k) által vezérelt gyártósorok ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, így érthető, hogy az egész világon elterjedtek az ipari automatizálásban. A síküveggyártás során egy folyamatos termelő tevékenység folyik, melynél a leállások súlyos termeléskieséshez vezethetnek, ezért a hibázások még inkább megelőzendők. Emiatt is különösen fontos, hogy a gyártósoroknál alkalmazott vezérlő algoritmusok biztosítsák a megfelelő biztosságot, és a hibakezelésre is megfelelően fel legyenek készítve.

A szakdolgozatomban megvizsgáltam általánosságban a síküveg gyártásához kapcsolódó technológiát, az ehhez kapcsolódó speciális igényeket. A gyártósor egy részét behatóbban tanulmányoztam, megismertem az ott alkalmazott berendezéseket és ezek helyes működéséhez szükséges feltételeket.

Megismertem a PLC-k főbb tulajdonságait, egy konkrét alkalmazáshoz használt gyártmány sajátosságait. A PLC program fejlesztéséhez szükséges programcsomag használatát elsajátítottam.

Elkészítettem a megismert berendezések irányítására szolgáló program tervét, majd ezt leprogramoztam. A gépek felügyelete, valamint a folyamatba történő egyszerű operátori beavatkozás érdekében egy grafikus terminálon futó alkalmazást is megvalósítottam. A kész program megfelelő működését egy PLC emulátoron teszteltem.

Először is egy átlagos családi ház egy éves fogyasztása alapján – az aktuális árakkal számolva – összehasonlítom a villamos- és gázfűtés költségeit.
Ezt követően négyfajta lehetséges elektromos hevítési elvet ismertetek: ellenállásos, indukciós, elektródos és dielektromos hevítést, majd azon számításaim következnek, amelyek ezeknek a hevítési módoknak a fűtési célokra való alkalmazhatóságát vizsgálják meg. Mindegyikhez tartozik egy kivitelezési modell is.

Az elektromos fűtés konkrét megvalósítási példájaként szó lesz az elektromos fűtőkazánokról. Elemzek egy már létező ellenállásos hevítésen alapuló fűtőkazánt, amelyet a Laing cég forgalmaz. Szerkezetének és működésének vizsgálata mellett foglalkozom annak előnyeivel és hátrányaival is felhasználói szempontból.
Ez után részletesen kifejtem a transzformátoros direkt ellenállásfűtés tervezési lépéseit.
Először mintegy az adott környezethez idomítva a feladatot, a megadott ház padlófűtésének vizsgálatáról lesz szó, majd az élettani szempontok figyelembe vételével kiválasztom a transzformátor szekunder feszültségét. A négy kapható csőanyagot tekintve kiválasztom a feladathoz illő anyagot, többféle megfelelőségi szempontot is figyelembe véve. Az anyagválasztást követően rendelkezésre áll a transzformátor tervezéséhez szükséges összes paraméter. A transzformátor anyagának megválasztása után meghatározom a primer és szekunder menetszámot és a vezetékhosszakat. Tekintve, hogy az eszközt állandó lakossági felhasználásra tervezem, fontos azt is megvizsgálni, hogyan fog hatni a környezetére. Ennek megfelelően kiszámolom, hogy mekkora az a távolság, ahol az indukció értéke még a lakossági felhasználásra megadott határérték alatt van.
Lényeges kérdés, hogy az eszköz ohmos tulajdonsággal rendelkezzen, hiszen azon disszipálódik a számunkra hasznos hőteljesítmény. Egyúttal villamos hálózatüzemeltetési feltétel is, hogy a teljesítménytényező 0.95 felett legyen, különben meddőkompenzációt kell alkalmazni.
Ennek eldöntésére meghatározom az eszköz induktivitását, s ennek segítségével a teljesítménytényezőjét is.
Zárásképpen pedig a gyakorlati megvalósítás kérdésével és a jövőbeli feladatok számbavételével foglalkozom.

A mobil rendszerek esetében az egyszerű, vezeték nélküli kommunikáció is egyre nagyobb szerepet kap. Ezt a területet manapság egyértelműen a Bluetooth technológia uralja, melyhez szintén széles típusválasztékú beágyazott modulok kerültek forgalomba. A Bluetooth által megvalósított profilok közül az igen elterjedt SPP profil egy soros portot emuláló interfészt valósít meg, mely segítségével számos eszközzel, mint például mobiltelefonokkal, PDA-kkal, vagy notebook-okkal kommunikálhatunk.

A szakdolgozatom GPS és Bluetooth modulok alkalmazási lehetőségeivel foglalkozik, bemutatva egy ezeket használó navigációs eszköz tervezését. Az elméleti áttekintések után a feladatkiírásban szereplő rendszer megvalósítását mutatom be, az alkatrészválasztástól, a kapcsolási rajz tervezésén át a NYÁK-terv elkészítéséig. A dolgozat utolsó része az elkészített eszköz működéséhez szükséges firmware-rel foglalkozik, ismertetve az egyes részek működését, majd felvázolja a navigációs készülékben rejlő továbbfejlesztési lehetőségeket.