A rádiós elven történő helymeghatározás nem újdonság, sőt a vezeték nélküli hálózati technológia segítségével is meg tudjuk adni a helyünket, így egy már széles körben használt technológiát tehetünk alkalmassá a beltéri helymeghatározásra. Már öt-hat éve léteznek olyan kutatási eredmények, de kész kereskedelmi termékek is, melyek a Wi-Fi hálózatok jeleit felhasználva számítják ki az emberek épületen belüli pozícióját.

Diplomatervem első részében a helymeghatározás alapjait, elterjedt rádiós elvű megoldásait, valamint a jelentősebb Wi-Fi alapú rendszereket ismertetem. A kész, elterjedt rendszerek mind olyan elvre épülnek, mely szükségessé teszi a terület nagy pontosságú felmérését a technológia bevezetésekor és a hálózati infrastruktúra minden változásakor. Diplomatervemben olyan alternatív algoritmus kifejlesztése a célom, mely feloldja ezt a kötöttséget, de megtartja a korábbi rendszerek pontosságát és teljesítményét. Részletes mérések és iteratív tervezési folyamat után létrehoztam egy hullámterjedési modellen alapuló rendszert, mely valóban csökkenti a karbantartás nehézkességét, miközben nem romlanak egyéb jellemzői.

Diplomatervem második részében ennek az algoritmusnak a fejlesztéséről és implementációjáról írok.

Először is egy átlagos családi ház egy éves fogyasztása alapján – az aktuális árakkal számolva – összehasonlítom a villamos- és gázfűtés költségeit.
Ezt követően négyfajta lehetséges elektromos hevítési elvet ismertetek: ellenállásos, indukciós, elektródos és dielektromos hevítést, majd azon számításaim következnek, amelyek ezeknek a hevítési módoknak a fűtési célokra való alkalmazhatóságát vizsgálják meg. Mindegyikhez tartozik egy kivitelezési modell is.

Az elektromos fűtés konkrét megvalósítási példájaként szó lesz az elektromos fűtőkazánokról. Elemzek egy már létező ellenállásos hevítésen alapuló fűtőkazánt, amelyet a Laing cég forgalmaz. Szerkezetének és működésének vizsgálata mellett foglalkozom annak előnyeivel és hátrányaival is felhasználói szempontból.
Ez után részletesen kifejtem a transzformátoros direkt ellenállásfűtés tervezési lépéseit.
Először mintegy az adott környezethez idomítva a feladatot, a megadott ház padlófűtésének vizsgálatáról lesz szó, majd az élettani szempontok figyelembe vételével kiválasztom a transzformátor szekunder feszültségét. A négy kapható csőanyagot tekintve kiválasztom a feladathoz illő anyagot, többféle megfelelőségi szempontot is figyelembe véve. Az anyagválasztást követően rendelkezésre áll a transzformátor tervezéséhez szükséges összes paraméter. A transzformátor anyagának megválasztása után meghatározom a primer és szekunder menetszámot és a vezetékhosszakat. Tekintve, hogy az eszközt állandó lakossági felhasználásra tervezem, fontos azt is megvizsgálni, hogyan fog hatni a környezetére. Ennek megfelelően kiszámolom, hogy mekkora az a távolság, ahol az indukció értéke még a lakossági felhasználásra megadott határérték alatt van.
Lényeges kérdés, hogy az eszköz ohmos tulajdonsággal rendelkezzen, hiszen azon disszipálódik a számunkra hasznos hőteljesítmény. Egyúttal villamos hálózatüzemeltetési feltétel is, hogy a teljesítménytényező 0.95 felett legyen, különben meddőkompenzációt kell alkalmazni.
Ennek eldöntésére meghatározom az eszköz induktivitását, s ennek segítségével a teljesítménytényezőjét is.
Zárásképpen pedig a gyakorlati megvalósítás kérdésével és a jövőbeli feladatok számbavételével foglalkozom.